Képmutató és kártékony előterjesztésnek tartja az agrárminiszter azt a brüsszeli javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy újra bor készüljön azokból – a korábban már betiltott szőlőfajtákból – amelyek károsak lehetnek az egészségre, ráadásul a minőségük is elmarad a nemesített fajtákétól. A javaslat azzal indokolta a felvetést, hogy az unióban előállított bor mennyiségének a növelésével párhuzamosan a versenyképesség is nőne. Az agrárminiszter szerint ráadásul a fogyasztók sem fogadnák egyöntetű örömmel az így előállított borokat.

„Az európai polgár megszokta azt, hogy kiváló minőségű bort iszik. Mindazok a szőlőfajták, amelyek itt élnek nálunk, amelyek telepítve lettek, azok pontosan ezt a minőségi igényt elégítik ki. Nem lehet felborítani egy kialakult struktúrát, termelési berendezkedést teljesen úgy, hogy visszatérünk egy sokkal másabb termesztési kultúrát igénylőfajtákhoz” – mondta Nagy István agrárminiszter.

Azok az úgy nevezett direkttermő fajták, amelyek a javaslatban szerepelnek – mint az Othello, a szagos Izabella, vagy a Noah, ráadásul fajtájukból adódóan sem lennének népszerűek.

A Soós István Borászati Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója szerint ezeket a fajtákat legfeljebb különlegességként lehetne forgalomba hozni. Földesi Gyula szerint is visszalépést hozhatna a döntés. „Egy nagyon szűk szegmenst biztos, hogy ez érdekességként vonzza, hiszen az új típusú borok – gondolok itt a narancsborra – annak is van egy szűk szegmense. Én úgy gondolom, hogy a versenyképesség tekintetében a nemesítés az a megoldás, és ebbe a magyar nemesítők kiváló eredményeket értek el, hiszen már a múlt században is elkezdték ezeket a nemesítéseket végezni” – nyilatkozta az igazgató.

Nem csak Magyarország tiltakozott a tervezet ellen: a fajta tilalom fenntartását szorgalmazó magyar nyilatkozatot az a tizenkét tagállam támogatta, amely az EU borszőlő termesztésének több mint 93 százalékát adja, így a z ügyet az Európai Bizottság levette a napirendjéről.