Kiss Eliza hozzátette: az áprilistól tapasztalt fagykár, jégverés és aszályos időjárás kedvezőtlenül hatott a szőlőtermés mennyiségére, és lehet, hogy a jövő évit is befolyásolja. Minőségben ugyanakkor a 2017-es az utóbbi időszak egyik legjobb évjárata lehet.

Magyarországon évente átlagosan 2,5-3 millió hektoliter seprős újbor készül, az újbor mennyisége az idén sem fogja meghaladni a hárommillió hektolitert – ismertette.

Elmondása szerint a szőlő átlagos felvásárlási ára 98-100 forint kilónként; a legjobb áron, 127-140 forintért a furmintot lehet értékesíteni, a mátrai borvidéken a pálinkakészítők 160-200 forintot is adnak a szőlő kilójáért, az olaszrizlinget viszont egyes borvidékeken csak 72 forintért veszik.

A neves hazai borvidékeken a fajtáktól függően halad a szüret, az MTI által megkérdezett borászati szakemberek megerősítették a kiemelkedő évjáratot.

A Tokaji Borvidéken a korai fajták 70-80 százalékát már leszüretelték – mondta Prácser Miklós, a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, aki körülbelül 300 000 mázsa termésre számít. Jelenleg a muskotályos szőlőt gyűjtik be, de véleménye szerint másfél-két hét múlva az úgynevezett nagyszüret is elkezdődhet, ugyanis az időjárás miatt a korai fajtákhoz hasonlóan a furmintok és hárslevelűk is korábban értek meg a szokásosnál.

Hozzáfűzte: megkezdődött az aszúsodási folyamat is, ha az idő kedvező lesz, akkor nagy mennyiségű és kiváló minőségű aszútermés várható Tokaj-Hegyalján.

Goreczky Gergely, a borvidék egyik legjelentősebb felvásárlója, az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a muskotályos szőlő átvételét szeptember 16-án kezdték el és csütörtökön zárják. A társaság idén a tokaji száraz és félédes borok alapanyagául szolgáló hárslevelűért és furmintért kilónként 100-140 forintot fizet. Borszőlőből 62 ezer, aszúszemből pedig néhány száz mázsa felvásárlását tervezik – közölte a vezérigazgató.

A Balaton környéki szőlőültetvényeken a száraz, meleg nyári és őszi időjárásnak köszönhetően az idei évjárat kiemelkedőnek ígérkezik, a szőlő a szokásosnál két héttel korábban érett – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei elnöke. A Nagy-Somlón, Badacsonyban, Balatonfüred-Csopakon és a Balaton-felvidéken a termés mennyisége is jónak mondható, hektáronként 7 tonna az átlag, bár a következő időszak időjárása még befolyásolhatja ezt.

Radovits Tibor tájékoztatása szerint nagyon magas, 18 és 21 közötti cukorfokot mértek a gazdák. Hozzátette: az árak nem tükrözik a jó minőséget, a gazdák átlagosan 20 százalékkal magasabb árral lennének elégedettek. Példaként említette, hogy az olaszrizling ára a tavalyi szinten van, az illatos fajtáké valamivel magasabb a tavalyinál.

A 2500 hektáros villányi szőlőtermő-terület hegyközségi tanácsának titkára, Nagy Gergely arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a borvidék sajátosságaként ismert portugieser vörösbort adó, 377 hektáron termesztett kékoportó zömét már leszüretelték. A termés minősége nagyon jó, a termés mennyisége az átlag felső értékéhez – hektáronként 80-90 mázsához – közelít.

Úgy vélte, a termelőknek a hétvégén leesett csapadék ellenére sem kell szürkerothadás-fertőzésre számítaniuk. A még tőkéken lévő bordeaux-i kékszőlőfajták és az olaszrizling termése kevésbé fogékony a kártevőre – jegyezte meg.

Már megkezdődött a 293 hektáron termesztett merlot betakarítása, amelyből elsősorban rosé készül. A hosszú érési idejű cabernet franc-t (330 hektár), és a sauvignont (437 hektár) pedig október első felében szüretelik. Enyhe, napos, száraz időjárás esetén a 2013-ashoz hasonló, “abszolút kiváló” évjárat lesz – összegzett Nagy Gergely.

A Soproni Borvidéken a termés csaknem 60 százaléka még a tőkéken van. Itt mintegy 1600 hektáron foglalkoznak szőlőműveléssel, ebből több mint 1350 hektár Sopron környékén van. A fehérszőlő-fajták nagy részét már leszedték, a jellemző vörös fajtákkal – mint a kékfrankos -, pedig még várnak. Ez utóbbi mustfoka magas ugyan, de a savtartalma is – közölte Taschner István, a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke.

Értékelése szerint a minőség kifogástalan, de a termésmennyiség alacsony. Kevés ugyanis az új telepítés, sok az elöregedett szőlő. A felvásárlási ár ráadásul alacsony, kevesebb mint száz forint kilogrammonként – jelezte az elnök.

A Luka Pincészet tulajdonosa, Luka Enikő – akinek kékfrankos bora az idén Magyarország külképviseletein is helyet kapott – szerint 2015-ben volt legutóbb ilyen jó év a soproni borvidék számára. Náluk hatféle szőlőfajtából készül bor, de egyelőre csak a pinot noire-t szedték le, amelynek a cukorfoka 20-as lett.

A Vincellér Borászat ügyvezetője, Molnár Tibor borász szerint is jó évjárat várható, ideális cukor- és savtartalommal. A cégnél 27 hektáron hétféle szőlőt termesztenek és dolgoznak fel, ennek 70 százaléka a zenit, a zweigelt, a kékfrankos és a zöld veltelini. A szüretet a zenittel már augusztus végén elkezdték, a kékfrankossal várnak októberig. A sok csapadék nehezíti ugyan a munkálatokat, de rohadni nem fog a szőlő – vélekedett Molnár Tibor.