2. Az ügy megoldásáról a következő jelentést a Kormánynak 2011. február 1.-ig kell eljuttatnia az UNESCO Világörökség Bizottság felé, amely 2011. nyarán dönt majd annak elfogadásáról vagy elutasításáról.

3. A fenti UNESCO döntésig az adott területen semmilyen építési munka nem támogatható, mert az súlyosan veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásait és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi címét.

4. Egy teljesen hasonló építési engedélyezési eljárás és a megindult munkák miatt 2009. júniusában Drezda elveszítette világörökségi címet („völgyhíd építése a kulturtáji környezetben”).

5. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter döntése nyomán a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egy olyan magánberuházás állami, közpénzeken történő finanszírozására készül, amibe eddig piaci alapon nem tudtak befektetőt találni, és amely beruházás megépülése ellentétes hazánk nemzetközi kötelezettség vállalásaival, a folyamatban lévő UNESCO-eljárással, és amely nyomán a Tokaj-hegyaljai borvidék elveszítheti a világörökségi címet.

Bővebb ügyismertetés

A Tokaj-hegyaljai borvidék hazánk egyedülálló és egyik legismertebb kulturális értéke, amelyet 2002-ben az UNESCO világörökségi címmel ismert el. A Tokaj-hegyaljai szőlész és borász egyesületek megdöbbenéssel értesültek róla, hogy ezt a világörökségi értéket és címet, most maga a magyar állam - a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetése - veszélyezteti azzal, hogy a folyamatban lévő UNESCO-eljárás alatt hozzájárult a „szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű” megépítésének finanszírozásához az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pénzügyi támogatásával. Az ügyben 2010. március 9.-én nyílt levélben fordultunk Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság elnökéhez, a világörökségi ügyek kormányzati felelőséhez a következő kérdésekkel és kérésekkel:

1. Intézkedjen Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felé, és hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a beruházóval kötött szerződést azonnali hatállyal bontsa fel, és hozzák nyilvánosságra annak tartalmát!

2. Tájékoztasson róla, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság elnökeként milyen tárgyalásokat és egyeztetéseket folytatott az ügyben Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, adott-e számára bármilyen felhatalmazás a beruházás állami támogatásához, és ha igen, akkor hozza nyilvánosságra a vonatkozó dokumentumokat!

3. Tájékoztasson róla, hogy folytatott-e az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vagy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egyeztetéseket az ügyben a világörökségi helyszín UNESCO által elismert kezelő szervezetével, a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülettel vagy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsággal (az ICOMOS az UNESCO állandó tanácsadó szervezete a kulturális örökségvédelmi ügyekben), és ha igen, hozza nyilvánosságra ezeket a dokumentumokat!

4. Ki lesz a kormányzatban személy szerint felelős azért, ha a beruházás megépítése nyomán az UNESCO Világörökség Bizottság elveszi a borvidéktől a világörökségi címet, hiszen a jelenleg ismert tények szerint a beruházó az eredeti tervek szerint építi azt meg, csupán két időbeli ütemben?

5. Mikorra tervezi az ügyben összehívni a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságot?

6. Mit tett az Oktatási és Kulturális Minisztérium az ügy megoldása érdekében 2009. júniusa óta, mióta ismert az UNESCO Világörökségi Bizottság döntése a kormány felé a szerencsi erőmű beruházás kapcsán?

7. Veszélyeztetheti-e maga az állam egy nemzetközi kötelezettségvállalásának teljesítését (UNESCO Világörökségi Egyezmény) és egy világörökségi helyszínének a világörökségi címét, amit 2002-ben az adott Kormány kért és kapott az UNESCO Világörökségi Bizottságtól?

8. Ki írta alá a Magyar Köztársaság részéről az UNESCO Világörökségi Bizottsághoz küldött jelentést 2009. elején, és abból miért maradt ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által készíttetett „világörökségi szempontú hatástanulmány” legfontosabb megállapítása a szerencsi erőmű beruházásról: „A helyszínkiválasztást felül kell vizsgálni. A területválasztásnál a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékei fenntartásának és kiteljesedésének kell meghatározónak lenniük, ezért az erőmű elhelyezése a világörökségi területen kívül indokolt. A világörökségi területen kívül, a régióban máshol is rendelkezésre állnak a beruházás infrastrukturális igényeinek megfelelő helyszínek.” (85. oldal)

9. 2009.-ben a Magyar Villamos Művek Zrt. is vizsgálta a belépés lehetőségét a szerencsi erőmű beruházásba, de ezt végül nem tette meg. Kérjük, hogy gondoskodjon a Magyar Villamos Művek Zrt. adott döntés előkészítő anyagainak azonnali nyilvánosságra hozataláról (műszaki, pénzügyi, kommunikációs és PR-elemzések), amelyek alapján látható és értelmezhető, hogy ez az állami cég miért döntött úgy, hogy nem érdemes és nem szabad szerepet vállalnia a szerencsi beruházásban.

10. A fentiekhez kapcsolódva, ha az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. nem vállalt szerepet egy sok szempontból problémás beruházásban, milyen műszaki, üzleti és kommunikációs elemzések, tanulmányok alapján találja azt jó és támogatandó üzletnek a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt.? Kérjük, gondoskodjék a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. döntés előkészítő anyagainak azonnali nyilvánosságra hozataláról is, hogy azok összevethetők legyenek a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi anyagaival, adataival. Amennyiben folyamatban lévő elemzésekről van szó, kérjük, hogy azt ismertessék a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ülésén.

11. Tájékoztasson róla, hogy a beruházás az ismert műszaki, finanszírozási és kockázati tartalmakkal (pl. az elegendő tüzelőanyag hiánya a térségben, ahol nincs szalma, így azt rendkívül nagy szállítási költségekkel lehet csak előteremteni; a hő hasznosításának teljes hiánya, azaz az erőmű rendkívül alacsony hatásfoka; a világörökségi cím elvesztéséből fakadó várható kártérítési perek stb.) a kereskedelmi feltételekkel működő, azaz nem állami tulajdonú és kockázatvállalású bankoktól is kapott volna e hitelt vagy ez a magánberuházás csak állami forrásból finanszírozható?

12. Végzett-e az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vagy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kockázatelemzéseket arra az esetre, ha a szerencsi beruházás építésének elkezdése miatt a Tokaj-hegyaljai borvidék 2010. nyarán felkerül a „veszélyeztetett világörökségek listájára” és ha az építkezés további folytatása után az UNESCO Világörökségi Bizottság törli is azt a világörökségi helyszínek közül. Ki lesz ezért név szerint majd felelős, illetve ki felel majd azokért a felmérhetetlen marketing, arculat és egyéb anyagi károkért, amit a világörökségi cím elvesztése okozhat a borvidéknek, a szőlészeti, borászati és turisztikai vállalkozásoknak, a hazai gazdaságnak. Van-e az adott elemzések szerint a világörökségi címnek pénzben kifejezhető értéke és annak elvesztéséért ki tartozik majd kártérítéssel a borvidéki szereplők felé?

A Tokaj-hegyaljai borász közösség helyzetelemzése és véleménye az ügyben a következő:

1. Az erőmű ügyében jelenleg eljárást folytat a Magyar Köztársaság felé az UNESCO Világörökségi Bizottság, amely 2009. évi Sevilla-i ülésén a következőket kérte az ügyben illetékes magyar kormánytól: 1./ vizsgálják felül és jelentősen változtassák meg a tervezett létesítmény kialakítását, valamint 2./ küszöböljék ki a kultúrtáji értékeket veszélyeztető és a világörökségi helyszín integritását érintő negatív közlekedési hatásokat. Az ügy megoldásáról a Magyar Köztársaságnak a következő jelentését 2011. február 1.-ig kell benyújtania elfogadásra az UNESCO Világörökségi Bizottság felé – azaz ez már a következő kormány feladata lesz, annak kell viselnie az ügy nemzetközi és hazai következményeit is.

2. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Oktatási és Kulturális Minisztérium) által készíttetett „világörökségi szempontú hatástanulmány” (2009.) a világörökségi értékeket veszélyeztető beruházásként értékeli az erőmű esetleges megépítését, és többek közt azt is kimondja, hogy annak új helyszínt lenne szerencsés találni, és hasonló szakmai eredménnyel zárult a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatalának vizsgálata (2009.) is – azaz kormányzati és állami szakmai szervezetek léptek fel a beruházás adott helyszínen történő megvalósítása ellen.

3. A 2010. évi bírósági ítélet, amely „jogszerűnek” tartja a „szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű” környezetvédelmi engedélyének kiadását, a hazai világörökségi értékek védelmét biztosító jogszabályok elemi hiányosságaiból következik: a Magyar Köztársaság kormánya és parlamentje 2002. óta (a világörökségi cím odaítélése) nem gondoskodott a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi Helyszín nemzeti szintű jogi védelméről – azaz csupán ennek hiánya tette lehetővé a beruházás hatósági engedélyezését.

4. A beruházás két lépcsőben történő megvalósítása, azaz a két 25 MW-os blokk „külön-külön megépítése” nem azonos a beruházás UNESCO Világörökség Bizottság által kért felülvizsgálatával és annak jelentős megváltoztatásával. Nem igaz a beruházó állítása, hogy ezt az UNESCO Világörökség Bizottság megelégedéssel tudomásul vette, hiszen teljesen más határozatot hozott. Jelenleg szó sincs a tervezettnél kisebb erőmű megépítéséről, hiszen nem is lehet: az engedélyek az eredeti 50 MW-os méretű beruházásra szólnak (környezetvédelmi, építési), tudomásunk szerint nem került sor azok érdemi módosítására.

5. A fentiek alapján az ügy megoldásához elengedhetetlennek tartjuk az összes érintett szereplő részvételével történő tárgyalási folyamatot, amely az UNESCO Világörökség Bizottság számára küldendő következő kormányzati jelentés egyik alapja is lehet, amelynek határideje 2011. február 1. és amelynek elfogadásáról vagy elutasításáról a fenti bizottság döntése 2011. nyarán várható.

6. Az UNESCO Világörökség Bizottság döntéséig az adott területen semmilyen beruházási és építési munka nem támogatható, mert az súlyosan veszélyezteti a borvidék világörökségi címét. Egy teljesen hasonló építési engedélyezési eljárás és a megindult munkák miatt 2009. júniusában az Elba völgyi kultúrtáj Drezdánál elveszítette világörökségi címét: az ICOMOS szakmai jelentése alapján az UNESCO Világörökség Bizottság úgy ítélte meg, hogy a megkezdett autópályahíd-építés visszafordíthatatlanul károsította a helyszín kiemelkedő egyetemes értékeit. A drezdai példa precedens értékű és amennyiben a szerencsi beruházás folytatódik a jelenleg ismert dokumentációk és engedélyek alapján, a Veszélyeztetett Világörökség Listára tétel, majd a Világörökség Listáról való törlés aligha lesz elkerülhető Tokaj-Hegyalja esetében.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a fontosnak tartjuk a térség gazdaságfejlesztését és munkahelyteremtő beruházásait, de azoknak összhangban kell lenniük a borvidék természeti, táji és kulturális adottságaival, és nem veszélyeztethetik a szintén munkahelyteremtő és jövedelemtermelő szőlészeti, borászati és turisztikai ágazat jövőjét, hazai és nemzetközi versenyképességét.

Sajtóanyag / 2010. 03. 09.
kiadják a Tokaj-hegyaljai szőlész és borász egyesületek

Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesülete; Tokajvinum Hungaricum Egyesület; Tokaji Bormívelők Társasága; Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület; Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa; Tokaji Borbarátnők Társasága; Tokaj-hegyaljai Történelmi Borút Egyesület; Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület

Kapcsolódó anyag: Nyílt levél Hiller István Miniszternek