"A működés hatásait 5 éven keresztül a beruházó és a világörökségi helyszín kezelésében érintett civil szervezetek közösen monitorozhatnák, és az így nyert tapasztalatok figyelembevételével születhet döntés az erőmű második ütemének megvalósításáról" - olvasható a "Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Megőrzési állapotjelentés" című dokumentumban.

Az első visszhangok alapján - az InfoRádió értesülései szerint - csalódottan fogadták a Szerencsre tervezett szalmaerőmű megépítésével szemben, a világörökségi terület és a Tokaj-hegyaljai borvidék védelme mellett állást foglaló önkormányzatok és civil szervezetek azt a dokumentumot, amely hétfőn jelent meg a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságának honlapján.

A "Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Megőrzési állapotjelentés" címet viselő dokumentum a korábbi várakozásokkal szemben nem javasolja egyértelműen azt a megoldást, hogy a tervezett 50 megawattos erőmű helyett egy jóval kisebb épüljön. Bár a dokumentum kimondja, hogy az erőmű energiatermelési szempontból hasznos lehet, megjegyzik: a létesítmény a világörökségi terület, és a borvidék szempontjából jelentős kockázatot jelent.

"Ütemezett megvalósítás"

A dokumentum a tervezett szerencsi erőmű-építés ütemezett megvalósításáról beszél. Az ajánlás szerint az első ütemben a szalmaerőműnek csak az egyik blokkja épülne meg. "A működés hatásait 5 éven keresztül a beruházó és a világörökségi helyszín kezelésében érintett civil szervezetek közösen monitorozhatnák, és az így nyert tapasztalatok figyelembevételével születhet döntés az erőmű második ütemének megvalósításáról" - olvasható a "Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Megőrzési állapotjelentés" című dokumentumban.

A tanulmány részletesen foglalkozik az erőműben felhasznált szalma Szerencsre történő szállításának környezeti terheiről. Ezzel kapcsolatban Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke az InfoRádiónak elmondta, hogy fontos lenne az erőműbe kerülő szalma vasúti szállítása, mert a kamionforgalom már most is jelentősen terheli a környezetet.

Mivel a tehergépkocsik az Alföld felől jelenleg a Tokaj belvárosában található Tisza-hídon keresztül juthatnak a legrövidebb úton Szerencsre, várható, hogy az erőmű beindulása jelentősen megnöveli a helyiek által már eddig is kifogásolt kamionforgalmat Tokaj és Tarcal térségében.

Jelentős megosztottság

A jelentés egyébként leírja, hogy "a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj világörökség helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek megőrzése szempontjából a Szerencs város területén megvalósítani tervezett, nemzetközi szinten is szokatlanul nagy szalmatüzelésű erőműberuházás számos, részben az adott világörökségi helyszínen túlmutató problémát vetett fel".

A jelentés részletesen beszámol arról is, hogy a szalmatüzelésű erőmű beruházását a közvetlenül, vagy közelről érintett önkormányzatok és lakosok támogatják. A befogadó város, vagyis Szerencs, és a kistérség véleménye szerint ugyanis az erőmű a további gazdasági fejlődés kiindulópontja lehet.

Ezzel szemben "a világörökségi terület több önkormányzata, a bor- és szőlőkultúra zavartalan fenntartásában érdekelt vállalkozások, számos társadalmi szervezet a beruházás mérete, az általa okozott közvetlen és közvetett környezetterhelés miatt a világörökségi értékek veszélyeztetőjét látja a beruházásban".

A világörökségi kultúrtájon tervezett erőmű szembefordította a korábban lényegében egységes szemléletű önkormányzatokat és megosztotta a helyi társadalmat - állapítja meg az UNESCO központja számára készített jelentés. Ennek a megosztottságnak a legkirívóbb jeleként, elsősorban a változtatás szükségességének nyomatékot adó jelzés szándékával 2008 végén a világörökségi helyszín által érintett 27 település közül néhány kezdeményezte, illetve felvetette az "egyoldalú lemondás" lehetőségét a világörökségi címről - emlékeztet a dokumentum.

Hatástanulmány

"Elhatározásuk fenntartását abban az esetben látják indokoltnak, ha a helyszín kezelésére vonatkozó szabályozás (kezelési terv) belátható időn belül nem rendeződik, illetve nem válik teljesen egyértelművé az értékek megőrzéséből fakadó kötelezettségek és a fejlesztések lehetőségének egyidejű, összehangolt megoldása."

A tájékoztató rögzíti, hogy a Világörökség Bizottságnak 2008 januárjában adott magyar jelentés vállalásának megfelelően elkészült az a célzott komplex világörökségi hatástanulmány, amely három szempontból - károsanyag kibocsátás, forgalmi terhelés, vizuális hatás -, valamint a hatástanulmány által felszínre hozott további két szempontból - a közegészségügyi szempontok és a felszínborítások változása - vizsgálta a tervezett erőmű lehetséges hatásait. S ezek tekintetében fogalmazta meg konklúzióját, amelyben megvalósíthatósági feltételeket és ajánlásokat tesz a szerencsi szalmatüzelésű erőművel kapcsolatban.

Csalódottság

Éppen a fentiek miatt "keveslik" a jelentés állásfoglalást azok, akik azt várták, hogy a világörökségi terület védelmében egyértelműen megfogalmazódik majd, hogy a tervezettnél jóval kisebb erőmű építése lehet csak elfogadható.

A csalódottság oka - az InfoRádió értesülései szerint - az, hogy a jelentés jelenlegi formája "puhább", amennyiben az eredeti terv ütemezett megvalósításáról beszél. A dokumentumban jelzett öt éves monitoring időszak az első értékelések szerint egyfelől lehetővé teszi, hogy a világörökségi táj és borvidék jövőléért aggódók szándékai szerint csak feleakkora erőmű épüljön, mint az eredetileg tervezett. Másfelől viszont abban az irányban is "nyitva hagyja a kaput", hogy végül az eredetileg tervezett erőmű valósuljon meg, amely egyben a legnagyobb ilyen létesítmény lenne a viágon.

Szöveg: Kovács András István
Hanganyag: Gál Ildikó