A sűrű, sötét, gazdag bor sokak érdeklődését felkeltette, a híres angol master of wine, Michael Broadbent pedig 2000-ben azt a kijelentést tette, hogy a cabernet franc Villányban találta meg természetes otthonát. A villányi gazdák megérezték a mondat erejét, és nekiláttak, hogy borukat méginkább tökéletesítsék. Kidolgozták az eredetvédelmi rendszert, meghatározták a termelési módot, a tőketerhelést, az érlelés idejét, és megalkották a „Villányi Franc”-t, amely néhány éven belül a borvidék zászlóshajója, vezető vörösbora lehet. Az eredetvédett Villányi Franc tavalyi itthoni bemutatkozása után idén a nemzetközi kitekintés volt a borvidék célja. Ennek apropóján a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Villány Siklósi Borút és a helyi borászok által életre hívott Villányi Marketing Műhely 2015. novemberében két napos cabernet franc rendezvényt szervezett.

A rendhagyó program egy egész napos nemzetközi konferenciával kezdődött. A Siklósi Vár nagyterme zsúfolásig megtelt vendégekkel. „Úgy látom, Magyarországon nagyon sokan érdeklődnek a Villányi Franc iránt” – állapította meg derűsen Bock József borász, a hegyközség elnöke. “A borvidék életében rendkívül fontos, hogy hazai és nemzetközi viszonylatban is legyen kitekintésünk, hogy kezdeményezői legyünk a cabernet franc fajta népszerűsítésének. Szeretnénk megtalálni a helyét úgy a szőlőben, ahogy a gasztronómiában - hogy csak két végletet említsek. Ezért fontos az előremutató szakmai előadásokat vegyíteni előválogatott és egyre szélesebb merítésű kóstolásokkal, hogy minden tekintetben ösztönző, motiváló legyen egy-egy ilyen alkalom. Így egyszerre tud fejlődni a szakma és ezzel együtt egyre többen ismerik meg a Villányi Franc-t is, ami nem elhanyagolható cél és talán már látható eredmény is.” – jelentette ki Bock József.

Gere Andrea, a Villányi Bormarketing Műhely képviseletében köszöntötte az egybegyűlteket. Mint megtudhattuk, ez a fiatal csapat kifejezetten azért jött létre, hogy a borvidék hírét minél messzebbre vigye. „A kulcsszó az összefogás, aminek fontosságát már a szüleink generációja is felismerte. Villányban a borászok nagyon jó barátságban vannak egymással, de régen a megérzések és az ösztönök irányították a lépéseket, a fiatalok pedig tudják, hogy tudatosságra is szükség van.” – hangsúlyozta Gere Andrea.

A konferencia szervezésébe a hazai tanácsadók mellett két holland szakember is bekapcsolódott. Jan Van Lissum, a Gault-Millau gasztronómiai kalauz holland kiadásának főszerkesztője, és Erik Sauter borász, borkritikus, borimportőr jól ismeri Villányt is, a fajtát is. Javaslatukra kapott meghívást a rendezvényre Anne-Charlotte Genet, a Loire-menti Chinonban működő Domain Charles Joguet pincészet kommunikációs igazgatója és társtulajdonosa, valamint a szintén Franciaországból érkező Bourguignon házaspár, Claude és Lydia, mindketten mikrobiológusok.

A találkozó elején Erik és Jan arról beszélt, hogy a talaj Villányban más, mint Bordeaux-ban, vagy Loire-ban, az itt készült cabernet franc-ban a szőlő tiszta íze mellett megjelenik a talaj aromavilága is, ami nagyon fontos, hiszen ez adja a bor egyediségét. Ennek kiemelése érdekében Jan van Lissum hasznos tanáccsal szolgál a borászoknak: „Kerüljék a túlzott koncentrációt, óvakodjanak a túlságosan fás jegyektől, és törekedjenek a kifinomultságra. A legdrágább borok ne a legnagyobbak, hanem a legfineszesebbek legyenek.”

A résztvevők ezt követően 12 villányi bort kóstolhattak meg Horkay András szakmai irányításával. „ Minden régiónak szüksége van identitásra, amit a szőlőfajta és a terroir együtt határoz meg. A villányiak a cabernet franc-t választották a borvidék megfogalmazásához” - kezdte előadását Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság elnöke.
A szakértő elmondta, hogy a jelenlévő szakemberek segítségével 40 bormintát kóstoltak végig vakon, és abból választották ki azt a 12 cabernet franc-t, amit most a szakmai közönségnek is megmutattak.

Ha szeretnénk eligazodni a cabernet franc íz-és aromavilágában, tudnunk kell, Loire-ban ezek a borok kicsit könnyedebbek, fűszeresebbek, az alkoholtartalmuk jelentősen alacsonyabb, mint Villányban. A klímának köszönhetően ott főként a piros, itt a fekete bogyós gyümölcsök világa jelenik meg a borban. A villányi cabernet francban tehát inkább málnás, feketeribizlis, csokoládés jegyeket érzünk, némi grafit kíséretében, ezzel szemben a Loire-i borokban a hibiszkusz, a cseresznye és a csipkebogyó asszociáció érezhetőek, egy kis mentás hűvösséggel fűszerezve.

A konferencia résztvevői számára a környék egyik legkiválóbb étterme, a Tenkes csárda szervírozta az ebédet. November lévén a fogások között természetesen helyet kapott a sült libacomb hagyományos módon, párolt káposztával és hagymás törtburgonyával.

A sok meglepetést tartogató délután a Loire-i borok kóstolójával indult. Anne-Charlotte Genet először három tartályban érlelődött cabernet franc-t mutatott a közönségnek, ami meglehetősen szokatlan kóstolási élmény volt a magyar ízekhez szokott szakmabeliek számára. Általuk ismerhettük meg a fajta friss, gyümölcsös, „újboros” arcát. A Chinon és Bourgueil területeiről érkező borok változatos, izgalmas képet festettek a fajtáról. A tucatnyi bor megkóstolása után egyértelműen leszűrhető volt: a francia cabernet franc-ok üdébb, gyümölcsösebb, könnyebben iható, alacsonyabb alkoholtartalmú borok, mint villányi társaik. Míg ott az elegancia, nálunk a gazdagság és a beltartalom a legfontosabb szempont.

A talaj és a terroir fontosságát minden borász hangsúlyozza, ám ritkán hallhatnak az érdeklődők olyan izgalmas, tudományos igényű, előadást, amelyben Loire és Villány adottságait egymás mellett veszik górcső alá a szakértők. A Bourguignon házaspár e két terület összehasonlítására tett érdekfeszítő kísérletet, nem feledve a mikrobiológiai szempontokat sem, hiszen minden apró részlet hatással van a szőlőre és az abból készült borra.

“A workshop iránymutató, meghatározó és borászkonferenciatörténeti jelentőségű volt. Ilyen magas színvonalú előadásokat, ilyen illusztris vendégsereg előtt, ennyi jó hazai és nemzetközi borral még nem rendezett borvidék Magyarországon.” – összegzett a nap végén Horkay András, az esemény egyik szakmai házigazdája.

A gálavacsora helyszíne Villány Gault-Millau sapkás vendéglátóhelye, a Mandula étterem volt, ahol a konyhafőnök ajánlása szerint kitűnő degusztációs menüt fogyasztottak el a meghívottak. Az ételek mellé a villányi gazdák különböző évjáratú cabernet franc-jait, a Hummel, a Vylyan, a Bock, a Gere, a Sauska és a Malatinszky Pincészet borait töltötték pohárba a pincérek.

Másnap esős szombatra virradt Villány, de szerencsére ez sem riasztotta el a cabernet franc szerelmeseit. A Gere Pincészet már a délelőtt 10 órás pohárköszöntőre megtelt vendégekkel. A kóstolásra érkező borbarátokat kisbuszok szállították a programban részt vevő pincészetek között. A Bock Pince, Tiffán Ede és Zsolt Pincészete, a Sauska pincészet, Günzer Tamás Pincészete és Gere Attila 15 villányi és 12 Loire-i cabernet franc-t kínált az érdeklődőknek – hozzá illő falatok kíséretében.

„Az volt a célunk, hogy megérezzük a Villányi Franc szellemiségét és lelkét, és úgy vélem, ez a hétvége mindannyiunk számára bebizonyította, hogy a Villányi Franc saját arculattal, identitással rendelkező, izgalmas bor, amire méltán vagyunk büszkék” – állapította meg a rendezvény zárásakor Győrffy Zoltán borszakértő, a rendezvény egyik szervezője.

És már egészen biztos, hogy a folytatás sem marad el! A Villányi Franc számtalan külföldi meghívást kapott a jövő évre, és 2016 november 18-19-én újabb hazai rendezvénnyel készül a borvidék!