Az erdélyi születésű, már közel másfél évtizede az észak-amerikai országban élő sommelier 90%-ot meghaladó teljesítménnyel végzett az első helyen, amely a hírek szerint az eddigi legjobb eredmény ennek a rendezvénynek a történetében.

A versenyzőknek egy-egy ausztrál Riesling és chilei Viognier mellett kanadai Pinot Noir, argentin Malbec, dél-afrikai Shiraz és francia Gamay, valamint egy spanyol Cabernet Sauvigon-Tempranillo házasítás felismerésében kellett jeleskedni, amelyek a 2005-2008-as évjáratokból készültek. A verseny nyertesének közlése szerint a legkönnyebb feladatnak a dél-afrikai bor bizonyult, míg mindkét fehér komolyan feladta számára a leckét.

Szabó Zoltán az utóbbi években rendszeresen tagja volt a Pannon Bormustra nemzetközi zsűrijének. Hosszú út vezetett oda, hogy Kanadában éttermi mosogatófiúból a helyi borvilág elismert szereplője lett, illetve ilyen magas szintre fejlesztette tudását azok után, hogy - mint egy interjúban maga mondta - szülőföldjén „vörösboros kólán nőtt fel, majd sokáig a fehérboros fröccsöket itta”. Számos cikke jelent meg különböző kanadai lapokban és újabban a kolozsvári Szabadság is közli rövid írásait. Nemrég indított saját blogjában rendszeresen értékeli különböző országok borait, köztük magyarokat is. Ezekről az alábbiakat mondja:

„Kitűnőek a magyar borok és ezt a kijelentést nem csak a Tokaji Aszúra értem, hanem inkább a gyönyörű száraz borokra, fehérekre es vörösekre egyaránt.

Szerintem a Hárslevelű es a Furmint fajtákból világklasszis száraz borokat lehet készíteni, amelyeket okos marketing-stratégiával az egész világgal meg kellene ismertetni. (Ahogyan tették azt az osztrákok a Grüner Veltliner esetében.) A Kékfrankos pedig kiváló száraz vöröst ad nem egy borvidéken.

Nekem az nagyon tetszik, hogy Magyarország borászai az ősi magyar szőlőfajtákat a mai napig nagy sikerrel termelik és ezáltal óvják a magyar borkultúrát és a nemes hagyományokat.

A jobb marketing és az eredményesebb export talán segítenének abban, hogy külföldön is felfigyeljenek ezekre az értékekre és ne csak a tokajiakra gondoljanak, amikor a magyar bor kerül szóba. Azt gondolom, hogy az Európai Unió támogatási lehetőségeinek sikeresebb kihasználása is jótékony hatással lehetne a magyar borágazatra.”