A kormányzati vakság ellenére Tokaj továbbra is csak egyetlen pályát lát maga előtt: kihozni mindent a borból, a kultúrából, a világörökségi címből. Még 2002-ben került fel a megtisztelő világörökségi listára a régió, vagyis a Hegyalja, természetesen magával a várossal, Tokajjal együtt.

Ami szinte mindjárt feltűnik a településsel ismerkedő idegennek, az a házak, az utcák emberi léptéke és otthonossága. No meg a sűrűsége is: Tokaj beépítettsége hetven-nyolcvan százalékos. Feltűnően kevés az új ház, történelmi levegő leng be itt mindent, sok-sok épület áll műemléki védettség alatt. A város egyébként önálló színházat épített, és felújította a zsinagógáját, koncerttermet csinált belőle. Fejlődik a helyi vendéglátás is, szinte egyszerre bújik ki most a földből három szálloda Tokajban.

Van egy hídja is a városnak. A Tiszán átívelő Erzsébet híd, amely rendes körülmények között áldás lenne Tokajnak, most viszont átok. Mert mágnesként vonzza a város történelmi központjába a térségben zajló észak–déli irányú nemzetközi kamionforgalmat.
Szepsy utca, Mosolygó utca, Vasvári és Serház utca. Sajnos a 38-as út részei. Akik itt laknak, azoknak pokol lett az élet.

"A poharak összeütődnek a polcon, a tévében futni kezd a kép, amint elmegy egy kamion az ablakunk előtt – kesereg egy hatvan év körüli asszony a Szepsy utcában. – Éjjel egy és kettő között jön az első kocsi, aztán nincs megállás, dübörögnek egész nap."
Főként lett, ukrán, lengyel, szlovák, román, szerb teherautókról van szó. Májer János polgármester számításai szerint 1600–2000 kamion halad át naponta a városon, pontosabban az Erzsébet hídon.
"Itt falusias csönd volt azelőtt – magyarázza a Szepsy utca elején Nagy Antalné. – Most megesik, hogy tíz–tizenkét nagy teherautó is vágtat egymás után, szinte konvojban mennek. A verandánkon már annyi a repedés, hogy belefáradtunk a folytonos javítgatásokba, inkább belambériáztuk az egészet."
A repedések mellett kellemetlen a hatalmas zaj és az állandó por is, amit a teherautók vernek fel.

"Csak lehúzott redőnyök mögött tudunk élni" – szögezi le Balogh András egy sarokkal arrébb.

Mehetnének ezek a kocsik a tiszavasvári híd felé is. De nem mennek, mert az kerülőt jelent nekik. Az az Erzsébet híd bűne, hogy jól le lehet vágni vele egy több tíz kilométeres kanyart. A szállítási cégek pedig nemcsak az autópályapénzeket igyekeznek megspórolni, hanem az üzemanyag minden cseppjét is. És persze a menetidőre is kényesek. A kamionok átlagban nyolcvan kilométeres sebességgel dübörögnek a tokaji utcákon. A KRESZ-t a "nagyobb kutya" törvényére írták át, ezt már minden tokaji autótulajdonos megtanulta.

Hosszan lehetne még sorolni a helyiek gyötrelmeit. Az érintett utcákban szinte mindenki a házfalak repedéseit mutogatja. Még Gorcsa György, Tokaj görögkeleti parókusa is. Odabent a templomban hosszú repedések látszanak a freskókon, javítani kellene, mondja, de két-három nap, és a kocsik megint tönkreteszik. A templomot és az előtte levő kertet magas kőfal védi az úttól, ennek ellenére most is behallani a kamionok dübörgését.

"Ezekben az utcákban minden reggel iskolába indulnak a gyerekek – teszi hozzá. – Az én gyerekem is. Minden szülő ugyanazt éli át nap nap után. És ezt a félelmet nem lehet megszokni. Öt méter szélesek az utcák, a járdák hatvan-hetven centisek. Mi lesz, ha megcsúszik egy kamion, ha elalszik egy sofőr!?"
A közlekedési tárca készített korábban egy koncepciót a gondok enyhítésére. Három nyomvonal, azaz három változat szerepel a tervben.

A 38-as útra több verziót álmodtak meg: az egyik elképzelés továbbra is Tokajon, illetve Rakamazon át vezetné az iszonyú forgalmat. Egy másik variáns már megkerülné Rakamazt, de Tokajt nem! Úgy gondolták, itt inkább lebontják a történelmi városrész Tisza felé eső részét.

"Van olyan terv, amivel mindenki elégedett lenne, mert egyrészt messze Tokaj alatt húzódna az út nyomvonala, másrészt megkerülné a Tarcalt is. Ezt a variációt fogadta el egyébként a minisztérium, tehát ez került az Országos Területrendezési Tervbe, s tavaly novemberben a parlament is elfogadta" – magyarázza Májer János polgármester.

A helyeik tudnak erről, s kicsit meg is legyintette őket a győzelem szele. Gyűjtöttek itt már aláírásokat, tüntetéseket rendeztek, de nem történt semmi. Most úgy érzik, mintha végre észrevették volna őket a felhők fölött székelő hivatalok és minisztériumok.
"Szívesen biztatnám én is a helyieket – mondja a város első embere –, de az őszinte beszéd híve vagyok. A minisztérium illetékesei jelezték, parlamenti határozat ide vagy oda, pénz híján nem tudnak belekezdeni a kettes változat építésébe. Ráadásul a mi ügyünk a lista alsó végére szorult, mert van, ahol nagyobb a baj."

Csakhogy hamarosan Tokajban is súlyosabbá válhat a helyzet. Az MSZP-s gazdasági mogul, Hujber Ottó épülő szerencsi szalmaerőműve Szabolcsból szerzi majd be a fűtőanyag húsz százalékát. És persze nagy kamionokkal viszi majd Szerencsre nap nap után. Márpedig a beszállítási tervben megjelölt útvonal a tokaji hídon, Tokaj városán vezet keresztül… Ez ugyancsak többlet teherautó-forgalmat jelent majd, minimum tízezer kamiont évente.

"Talán egy tragédiának kell történnie ahhoz, hogy megváltozzon valami?" – kérdezi egy idős férfi, Újfalussy István a Serház utca sarkán.

Istennek hála, tragédia még nem volt. "A Szepsy utca végén van egy szűk és váratlan kanyar, már kétszer is bevágódtak az ottani ház udvarára. Kidőlt villanyoszlop és a törmelékké vált betonkerítés emlékeztet minderre. Persze az élet a legfontosabb, de az sem közömbös, mi lesz így a várossal?

Ez a ház 210 éves műemlék – mutat körbe szemre is szép otthonában Demeter Zoltán borász, a Vasvári utcában. – Itt van a borpincém is a ház alatt. A tokaji bor a világ leghíresebb édes bora, és most újra komoly érdeklődés mutatkozik iránta. A világban egyébként mindenütt szép és gondozott táj jellemzi a különböző borvidékeket, mára ez is a borkultúra szerves része lett. Itt is van körülöttünk jó néhány műemléki ház, szépek lehetnének ezek a réges-régi utcák. De minden külföldinek először az tűnik fel nálam, hogy mit száguldoznak itt ezek a kamionok."

A helyiek már gondoltak arra, hogy épp a világörökségi cím erejével védik meg a várost és a Hegyalját az őrült teherforgalomtól és az erőszakos nagyipari nyomulástól. (Lásd Hujber erőművét Szerencsen.) A védelemhez azonban nem elég a cím, jogszabály is kellene. Csakhogy Magyarországon a szocialista kabinetek az eltelt hat év alatt sem alkották meg a világörökségi címhez rendelhető törvényt. Talán majd egyszer. Amikor már a borvidékből iparvidék lesz Hegyalján.

Hídtörténelem

Az első világháborúban a román csapatok felrobbantották a tokaji Erzsébet hidat, amely egyébként a budapesti Erzsébet híd kicsinyített mása volt. Nem sokkal később, 1921-ben azonban újjáépült a híd, s 1944-ig szolgálta a térség forgalmát. Akkor a visszavonuló német egységek megint felrobbantották. Különféle ideiglenes megoldások után, végül is 1955-ben kezdték meg az új, állandó híd építését Tokajnál. A munkát négy évvel később fejezték be, 1959. augusztus 13-án adták át az új Tisza-hidat, amelyet ma is Erzsébet hídnak neveznek.