A kedves fogadtatás mellé friss falusi finomságok és persze helyi törkölypálinka is párosultak. Míg, mint egy nagy család közelebbi és távolabbi rokonai, ismerősei gyülekezett a 160 fős meghívott vendégsereg, addig az ország más vidékéről érkezetteket elbűvölte a festői szépségű szépen rendezett palotabozsoki házak, udvarok sora.

A templomtorony órája delet mutatott, mire Flódung Kristóf együtt köszönthetett minden résztvevőt a szépen megterített asztaloknál. Flódung Úr - a találkozó fő szervezője - köszöntőbeszédében elmondta, számára a kádár szakma nem csupán munka, hobbi, hanem ez az Ő élete. Mindez pedig, ahogy arra a polgármester asszony, valamint a Kádáregyesület elnöke, az erdőbényei Hotyek Attila beszédében is rámutatott, sem nem üres szóbeszéd, sem nem túlzás. A helyiek ugyanis végtelenül hálásak az Európai Kádárok Kft. magyar tulajdonosának, hiszen mindamellett, hogy munkát és megélhetést biztosít a lakosságnak, támogatja a falu szervezeteinek fenntartását és fejlődését. A kádár egyesület elnöke ugyancsak Flódung Úrnak hálás, amiért egyben tartja ezt - a sajnos, még mindig azt mondhatni - egyre kevésbé ismert szakmát. Pedig a magyar tölgy és a magyar hordó, mely semmilyen tekintetben nem marad alul a többszörös áron eladott francia hordókhoz képest, jobb sorsa érdemes.

A megnyitó beszédeit követően a több, mint 100 kg húsból készült, vad és marhapörkölt, valamint a frissen sült, túrós-, almásrétes andalító jóllakottsággal töltötte el a "nagy családot". És persze jó ebédhez szólt a nóta, helyi tradíció szerint, a Német Nemzetiségi Egyesület kórusa, hálából Flódung Kristóf folytonos támogatásának, helyi népviseletbe öltözve élénkítette fel dallamaival a vendégek figyelmét.

A helyi kultúrától átszellemülten, lakodalmas menetként vonult végig a sok szakember az Európai Kádárok Kft. üzeméhez, helyi gyárlátogatásra. Flódung Úr, aki saját bevallása szerint is, akkor is fut amikor megy, jó vendéglátóként folytonos egyezetetésben volt a kollégákkal a következő program gördülékenységének érdekében. És valóban, minden az előre eltervezett program szerint haladt, kivéve a szekcionált üzemlátogatást! Hiszen a kádárok, az egekbe nyúló dongamagaslatok láttán, mintha hazaérkeztek volna, leplezetlen érdeklődéssel és szakmaisággal akarták egy emberként, egyszerre megtekinteni és megvitatni a helyi eljárások mikéntjét. Így a két részre osztott csapat szinte rögtön egybeforrva haladt végig a modern kádártechnika minden vívmányával felszerelt üzemen.

Az üzemlátogatás végére, mintha kiszabadult volna a hordóégetéshez használt tüzelőkosarak melege, olyan magasra szökött a kinti hőmérséklet. A hűs faluház így nem csak a következő tematikus előadások és szakmai fórumok, illetve az Egyesületi taggyűlés helyszíne, hanem egyben a nyári hőség előli menedék is volt a felcsigázott kádárok számára.

A XII. Országos Kádártalálkozó végül a palotabozsoki falunapok programjába torkollott és a boldog békeidőket idéző vendégházaik egyik szobájában végződött. A vidám napot csupán egy gondolat szomorított el, mégpedig a résztvevők átlagéletkorának jóval 30-on felüli ténye, vagyis az utánpótlás fenyegető hiánya, mely bízunk benne csupán átmeneti lesz.