A boltbelső ma már kommunikációs platform.

A ma már innovatív iparágként számon tartott kiskereskedelem egyre nagyobb mértékben a vásárlás élményszerűségének megteremtésére összpontosít, egyre fontosabb eleme a kommunikáció. A kommunikációs eszközök révén a vásárlás folyamata alapjaiban befolyásolható, így a megfelelően kialakított boltbelső, az ott jól látható módon elhelyezett termékek és hirdetések egyre inkább képesek a vásárlókat előre nem tervezett, úgynevezett impulzusvásárlásra csábítani.

A vásárlás ma már egyre kevésbé szükség-, mint inkább élményszerű rutin, ami által a vásárlás helye, azaz az üzletbelső kommunikációs platformmá vált. Az életstílus-modellekké összeálló fogyasztói trendeknek megfelelően alakulnak a ma már sok esetben csúcstechnológiát alkalmazó instore (boltbelső) berendezések elemei - mint az a tegnap zárult nemzetközi kereskedelmi szakkiállításon, az EuroShop-on is látható volt, ma már a kiskereskedők ezekre az életstílus-modellekre épülő kész instore-koncepciókat vásárolhatnak.

A vásárlás helyszíne, illetve kialakítása, a kiszolgálás és számos más tényező tehát alapvetően befolyásolja a napi beszerzések folyamatának egészét. A boltbelső alapvetően meghatározhatja azt, hogy egy vásárló eltér-e előzetes beszerzési terveitől és olyasmit is megvásárol-e, amire talán oly nagyon nincs szüksége, vagy esetleg hajlandó-e új márkákat és termékeket kipróbálni.

A GfK Hungária vásárlási szokásokat és a vásárlás folyamatát vizsgáló Shopping Monitor tanulmányában a megkérdezettek saját bevallásuk szerint kihasználják az akciókat és árkedvezményeket (84 százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább és az ilyen lehetőségekkel), ugyanakkor nem jellemző rájuk, hogy ne bíznának az akciós termékekben. A többség (67 százalék) - állítása szerint - csak olyan termékeket vásárol meg, melyekre szüksége van, és az üzletben őt érő csábításoknak ellen tud állni, számára fölöslegesnek vélt árucikkeket nem tesz kosarába. Legtöbben (65 százalék) hűségesnek vallják magukat a korábban már kipróbált termékekhez, az újdonságok iránt azonban kevésbé fogékonyak. A válaszadók jellemzően nem hajlandók a bevásárlás kedvéért messzire utazni (61 százalék), sokkal inkább részesítik előnyben a legközelebbi üzleteket.

A vásárlási szokások ismeretében már talán kézenfekvőnek tűnik, hogy a vásárlókat előre nem tervezett, ún. impulzusvásárlásra leginkább a jól látható árkedvezmények indítják - a válaszadók több mint fele (53 százalék) említette e tényezőt. Fontosak és meggyőzőek lehetne számukra a jól látható termékkihelyezések is (említések aránya 25 százalék), bár az is igaz, hogy ugyanilyen arányban nyilatkoztak arról, hogy nincs olyan tényező, ami eltéríthetné őket a tervbe vett beszerzésektől. A széles márkaválasztékot nem egészen a válaszadók egyötöde, adott termék újdonság-jellegét pedig 13 százalék jelölte impulzusvásárlásra csábító tényezőként.

Az impulzusvásárlást befolyásoló tényezők (az adatok az egyes tényezők említésének százalékos arányában kifejezve)


Forrás: GfK Hungária, Shopping Monitor 2006-2007

A GfK Hungária mobil szemkamerás kutatásai rámutattak, hogy az árengedményjelző táblák minden esetben jól működnek. A például hipermarketben vásárló, jellemzően árérzékeny vásárlóközönség nagy része nyitott az ilyen üzenetekre, így a különböző figyelemfelkeltő táblákat (színes, kilógó, nagybetűs, szemmagasságú vagy alsópolcos stb.) szinte rögtön kiszúrják a vásárlók. Természetesen eltérő reakciókat tapasztaltak a kutatók a szupermarketekben, illetve kis vegyesboltokban, ahol az árengedményről a vásárlók gyakran minőségi problémára, vagy korlátozott szavatosságra asszociálnak.

A szemmagasságban történő termékkihelyezések a GfK mobil szemkamerás vizsgálatok során nem bizonyultak a leghatásosabbnak, ugyanis a vásárlók a legtöbb kihelyezett terméket inkább 15-20 fokkal a szemmagasság alatt nézik meg.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet készítette.