- 2016 a bizalmi-szakmai alapú összefogás éve volt, a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve elkezdődött a stratégia-alkotás. Idén a bürokráciacsökkentés és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szolgáltató arculatának erősítése a fő cél – mondta Légli Ottó borász, a szakmaközi testület elnöke a Borjog-Bormarketing 2017 konferencián.

A múlt héten Ágazati stratégia – közös célok, közös feladatok címmel immár ötödjére megrendezett tanácskozást dr. Prónay Bence jogász és Rókusfalvy Pál borász, marketingszakember hívta életre 2013-ban, utóbbi a rendezvény házigazdájaként elmondta, hogy eredetileg egy alkalmat terveztek, ám kiderült, hogy jelentős igény van a szakma és a politika párbeszédének helyet adó fórum rendszeressé tételére. Rókusfalvy Pál hozzátette, a cél aktuálisnak lenni, külföldi tapasztalatokat a hazai szereplők elé tárni.

A konferencián – melyen Gerendai Károly, a Magyarországon Michelin-csillaggal elsőként elismert Costes Étterem tulajdonosa, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnökségi tagja a minőség, a felelősség és az elhivatottság összefüggéseiről beszélt, emellett szó esett az agráriumban zajló digitalizációról, a bioművelés lehetőségeiről, nehézségeiről és eredményeiről, illetve kerekasztalt tartottak a közösségi bormarketing lehetséges irányairól - Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy elemi érdekünk, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklus lejárta, 2020 után is megmaradjon az Európai Unió Közös Agrárpolitikája. Ennek vitája már elkezdődött, az Európai Bizottság közzétett egy kérdőívet, mely nyilvános, így Magyarország is hallathatja a hangját. Tavaly az elérhető uniós pályázatok javát kiírták, a Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló borászati célú forrásokra 600 kandidálás érkezett be mintegy 42,5 milliárd forint értékben, ezért megduplázták, 40 milliárd forintra emelték a keretösszeget.

- Piacképes, gazdaságilag, ökológiailag, társadalmilag fenntartható szőlő- és bortermelés a vízió – vázolta fel a kívánatos jövőképet dr. Brazsil Dávid. A HNT főtitkára felhívta a figyelmet, hogy ma hektáronként 3,8 euró a saját szőlőből bort készítő pincészetek átlagos hazai termelési értéke, ez nagyjából fele a nyugat-európai mintaországok 7,6 eurós átlagának. Ezért felelős telepítéspolitikával, a borpiac ismeretében borvidékenként 3 fajta prioritásával optimális termőterületet kell kialakítani, minőségbiztosítás mellett. A szőlőkatesztereket fokozottan védeni kell például az észak-balatoni régióban. A HNT elkezdte a felhagyott területek ellenőrzését is, célul tűzve ki, hogy a nem művelt területek 85 százalékát felszámolják. Ugyancsak fontos feladat – mondta Brazsil Dávid - a hazai szőlőfajták magas biológiai érétkű oltványainak biztosítása, valamint a közösségi anyagbeszerzés, a gépkörök, illetve szövetkezetek létrehozásának ösztönzése, valamint az exportbiztosítás kialakítása. A szőlő-borágazatban is érezhető munkaerőhiány orvoslására szükséges a gyakorlati alapú szakmai képzés színvonalának emelése, a rugalmas foglalkoztatás, továbbá a közmunkások bevonása a mezőgazdasági idénymunkába. Az ágazatban tevékenykedő kutatóintézetek vontakozásában pedig meg kell teremteni az alkalmazott kutatások közösségi finanszírozásának feltételeit, hangsúlyozta a HNT főtitkára.

Jacques Stanislas Nadolski, az Európai Bizottság volt tanácsadója a testület szőlő-borágazatot érintő jogharmonizációs szándékait részletezte. Ez érinti majd a fajták szerinti területnyilvántartást, a pincekönyvek vezetését, a kötelező kísérőokmányokat és tanúsítványokat, melyek 2019. július 1-jétől kizárólag elektronikus formában léteznek majd.

- A reformtervek több önállóságot adnak, egyben nagyobb felelősséget rónak a gazdákra, az ágazat szereplői pedig az egész EU-ban egységesen értelmezett szakmai fogalomrendszert fognak használni – mondta a szakember.

- A jövőben a borosgazdáknak nem kell külön készletjelentéseket adniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, ezt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának rendszerén keresztül tudják megtenni. Új, egyszerűsített pincekönyvet vezet be az állam, emellett a borminősítés feltételeit és az erre jogosultak körét is újraszabályozzák, a helyi borbíráló bizottságok tagjainak például szakmai végzettséggel, legalább 80 százalékuknak kifejezetten borbíráló szakvizsgával kell rendelkezniük, kivéve a korábban Év Bortermelője, illetve Borászok Borásza címmel elismert termelőket – számolt be az újdonságokról Gál Péter. A Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára emellett azt is elmondta, hogy a telepítési engedélyek kiadása is változni fog, az állam a jövőben ösztönzi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által ajánlott fajták ültetését. Ugyancsak előnyt élvez majd a borvidéki átlagot meghaladó minőségű területek betelepítése.

Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára egy komoly problémára hívta fel a figyelmet, az adatok alapján rámutatva, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetését követően 2010 óta a turisztikai idénymunkások száma jelentősen nőtt, a mezőgazdaságban azonban a 2013-2014-es emelkedés után visszaesett, ezért a közmunkások bevonása megoldás lehet.

- Akkor vagyunk sikeresek, ha rend van az ágazatban – foglalta össze mottónak is beillő tömörséggel a lényeget Josef Glatt, az Osztrák Bortermelők Szövetsége igazgatója. A tavaly 30 éves szakmai testület első embere elmondta, hogy az osztrák borászok szorosan együttműködnek a cégvilággal, a médiával. Megfogalmazták, hogy mi és milyen az osztrák bor, nagy hangsúlyt fektetnek a gasztronómiai vonatkozásokra, kiemelt figyelmet kap például a spárgaszezon. A borturizmus is folyamatosan bővül. Hangsúlyozta, hogy az eredetvédelem, illetve az eredet fogalmát tartalommal kell megtölteni. - A termőhely és a fajta egysége adja a dűlőszelektált borok nagyságát – hangsúlyozta az osztrák borosgazda.

- Megvannak a kimagasló minőségű termékeink, de még nem álltak össze márkává. A magyar bort ma sokan legfeljebb mint bátran választható jó megoldást veszik le a polcról. A cél, hogy idővel a mintaadó borok kategóriájába kerüljön – mondta dr. Török András, a konferencia keretében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával együttműködési megállapodást aláíró Magyar Turisztikai Ügynökség gasztronómiáért és bormarketingért felelős igazgatója. A szakember szerint ehhez négyszintes magyar borpiramist kell felépíteni. A legalsó szint a jó minőségű, megbízható, egységes arculatú régiós boroké, melyeket a gasztronómiában bátran lehet kóstolni. A második a magas színvonalú, fölismerhető külső megjelenésű, településekkel (például Mád, Tállya) jelzett borok kategóriája, a harmadik szinten a borvidékek dűlőszelektált, csúcsminőségű borai állnak, a korona pedig a tokaji aszú.

Ehhez kapcsolódott dr. Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus, aki azt hangsúlyozta, hogy a márkaépítéshez tisztázni kell, mi a magyar bor identitása. Identitás alatt pedig ebben az összefüggésben igaz, pozitív, rövid, tömör értéküzenet értendő. - Kimondható például, hogy Magyarország a tokaji aszú szülőhazája. Ezt mindenhol megértik és elismerik, erre építhető fel a jellemző borstílusokat, azok lényegét, origóját feltáró rendezett sokszínűség magyar bormarketingje – mondta a nemzetközi ismertségű szakember, hozzátéve, hogy a márkaépítés lényege a stílus és a kommunikáció szinergiája.

Lendületet kapott tehát a magyar bor ügye, a sokat hangoztatott együttműködés szemlátomást valósággá válik, és az elmúlt évtizedekben unásig ismételt marketing-tevékenység is irányba áll lassan. Ezáltal – ragaszkodva a kompromisszummentes magas minőséghez, szorgalmasan és szisztematikusan építkezve – a magyar bor elfoglalhatja méltó pozícióját a változó trendek, formálódó közízlés világában.