Az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a KSH és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakértői szerint - a fogyasztás csekély visszaesése mellett - az idei első negyedévben harmadával csökkent a borimport az egy évvel ezelőttihez képest. Az export is visszaesett, igaz, csak 16 százalékkal. Ebben az időszakban 19 millió hektoliter bort importáltunk 450 millió euróért, míg külföldön 148 millió hektoliter magyar bort sikerült eladni, 3,7 milliárd euróért.

Az olasz "borapály" miatt a palackozók ismét a hazai termelők készleteit vásárolják fel, ráadásul emelt áron. S bár a piac megpezsdült, mégis egyre többen döntenek úgy, hogy inkább abbahagyják a termelést.

Egy Mátra-vidéki önkormányzati felmérés szerint az elmúlt időszakban 30 százalékkal csökkent a lakossági gázfogyasztás. Amikor az okokat firtatták, kiderült, hogy a bortermelő településeken a drága gáz helyett a kivágott szőlőtőkékkel fűtöttek a télen. A Nagyrédei Hegyközség irodájánál arról tájékoztatták lapunkat, hogy amíg három éve még 1100 hektár szőlő tartozott a hegyközséghez, az idén jó, ha 800 hektáron szüretelnek, mert több mint 250 hektáron kivágták a szőlőt. Többen ezért uniós támogatásban is részesültek.

Mint azt Sidlovits Diána, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) referense elmondta, a nyomasztó európai borkészletek és túlkínálat apasztása miatt, az uniós borreform részeként 2008-tól kezdve, három év alatt összesen 175 ezer hektárral akarják a 3,4 millió hektáros közösségi szőlőterületet csökkenteni. Az első évben összesen egymilliárd eurós támogatási igénnyel jelentkeztek a gazdák. A visszaosztás után, ennek mintegy a felét, 464 millió eurót tudtak kifizetni, igaz, eleve ennyi volt betervezve a célra a tavalyi büdzsében.

Magyarországon, a hektáronkénti 7560 eurós, 2,2 millió forintos átlagos támogatással összesen 3212 hektár szőlőt akartak kivágni tavaly. De az uniós túligénylés miatti kötelező visszaosztás miatt csak 1474 hektár után fizettek ki - összesen 9,8 millió euró - támogatást, főleg alföldi és Mátra-vidéki gazdáknak. A most augusztusban induló idei kivágási szezonban az elnyerhető támogatás 6930 euróra, mintegy 2,1 millió forintra csökken. Jövőre már csak 6300 euróra, azaz hektáronként 1,9 millió forintra lehet számítani.

Urbán András HNT-szaktanácsadótól megtudtuk, hogy az idén a szőlő az átlagos évjáratokhoz képest két héttel "előresietett". Ha ilyen marad az idő, akkor a legkorábbi szőlők szedése augusztus elején megkezdődhet. A szakember szerint az időjárás kedvez az újborok készítőinek, és az első ilyen, már kezelt, palackozott borok augusztus végére megjelenhetnek a boltokban.

Az újbor nemcsak a szőlősgazdának jelent korai szüretet, hanem a borászatoknak is, hiszen nem 1-2 év múlva, hanem a bor kiforrása után szinte azonnal pénzhez jutnak. Az utóbbi időben divatba jöttek a kellemes, könnyű italú, alacsony alkoholtartalmú újborok. Néhány éve még csak a badacsonyörsi Varga Pincészet próbálkozott vele, tavaly már 3-4 konkurense is megjelent az újborok piacán. Az idén Urbán András már tucatnyi újborászra számít.

A későbbi szüretre készülőknek még sok munkájuk lesz a szőlővel, hogy megmentsék a betegségektől. Nem szabad a permetlével takarékoskodni, hiszen a forró nyárelőt követő viharos napok utáni páradús kánikula idején a peronoszpóra és a lisztharmat igencsak erőre kap.

Adható-vehető az újratelepítési jog

A telepítési jog nélkül létesített szőlőültetvényeket ki kell vágni, az azokon termett szőlőt pedig le kell párolni - erről határozott az agrártárca. A szőlőültetvény kivágásával keletkezett újratelepítési jog mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül. Ezt felhasználhatja maga a kivágó, de el is adhatja, ha meghatározott ideig egyiket sem teszi meg, akkor állami jogtartalékba kerül, ami azt jelenti, hogy később az állam adhatja el az újratelepítési jogot, amely a kivágottal azonos nagyságú területre vonatkozik. A jogosult személy Magyarország területén belül a tulajdonában vagy használatában lévő - szőlő telepítésére alkalmas - területen felhasználhatja ezt a jogát, illetve el is adhatja azt. Aki viszont megveszi, az nem adhatja tovább az újratelepítési jogot. Az eladási ár minimum 20 ezer, és maximum 150 ezer forint lehet hektáronként. A meghirdetett jogot az vásárolhatja meg, aki előbb jelentkezett rá.