Az amerikaiak rendkívül nyitottak minden új termék kipróbálására, csak megfelelő előkészítés és jól átgondolt marketingstratégia kell a bevezetéshez. Példaként említette az argentin és chilei borok páratlan sikertörténetét, amelyek szerinte minőségben semmivel nem jobbak a mi borainknál.

Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Szőlészeti és Borászati Albizottságának elnöke előadásában elmondta: a hazai borok külföldi bevezetésének alapja, hogy az állam itthon megfelelő feltételeket teremtsen az ágazat versenyképességének növelésére. A túlszabályozottságot fel kell számolni, megengedhetetlen, hogy nálunk tízszer annyi papírmunkát kell végezniük a gazdáknak egységnyi bor előállításához, mint a környező országokban.

Az Orbán-kormány által létrehozott parlamenti albizottság megalakulásával a magyar borágazat megfelelő politikai érdekképviselethez jutott, de az összes történelmi borrégiót lefedő szakmai szervezetek is kellenek a termelők és a kereskedők összefogásával ahhoz, hogy eredményeket tudjon felmutatni a sikerre éhes, identitását és önbizalmát kereső ágazat.

A konferencia ötletgazdája, Dán Károly nagykövet, new york-i magyar főkonzul meggyőzően érvelt a mellett, hogy adottak a feltételek a magyar borok piaci bevezetésére Amerikában, de ez csak hosszú távú stratégiával, megfelelő piacismerettel, koordinációval és összefogással lehetséges. A rendezvény fő üzenete a magyar borászok felé, hogy a magyar diplomácia elkötelezett abban, hogy a magyar bort, annak megjelenését minden erejével segítse, sőt, az országkép központi elemévé emelje az Egyesült Államokban. Ahhoz, hogy egy termék sikeres legyen ezen az erősen szabályozott óriási piacon, rendkívül fontosak a megfelelő helyi szakmai kapcsolatok, mert számtalanszor bizonyított tény, hogy az elszigetelt akcióként szervezett borvacsorák semmilyen eredményt nem hoznak. A borfogyasztás és import - ellentétben Európával - folyamatosan nőtt az elmúlt években, azonban erősen különbözik az egyes régiókban. Nekünk első lépésként a nagyvárosok dinamikáját kell kihasználnunk, ennek kiinduló pontja legyen a trend-diktáló New York meghódítása. A hazai háttér megteremtése, az amerikai piacra lépni akaró borászok összefogása az első és legfontosabb lépés, a bevezetést csak ezt követően, egy alaposan kidolgozott, integrált marketing stratégiával lehet megkezdeni.

A bormarketing jelentőségéről kiváló előadást tartó magyar származású szakember, Monika Elling megerősítette a piacismeret és a hosszú távú stratégia fontosságát. Elling 15 éve foglalkozik bormarketingel az USA-ban, korábban az amerikai székhelyű Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara (Hungarian-American Chamber of Commerce) elnöke volt. Elmondta: a mindenre nyitott amerikai fogyasztó bármit kipróbál, de ha csalódik, akkor nem próbálkozik újra.

Általános szabály, amikor egy sok szereplős piacra szeretnénk belépni, hogy a termékeknek, így a boroknak is „túl kell teljesíteniük", azaz sokkal többet kell nyújtaniuk, mint az ár, amit fizetnek értük. Tévhit, hogy csak az olcsó borokkal lehet piacot hódítani, az átlag palack ár a világon az USA-ban és Japánban a legmagasabb, és az elmúlt években éppen a magasabb árkategóriájú borok fogyasztása nőtt a legnagyobb mértékben.

Számunkra biztató lehet, hogy az utóbbi öt évben divatba jöttek a rozéborok, ezek fogyasztása sokkal gyorsabban nő, mint a fehér és a vörösboroké. Figyelembe kell venni, hogy az USA-ban a húszas-harmincas éveiben járó generáció egyre inkább vélemény vezér az italvásárlás tekintetében, tapasztaltabb, igényesebb borfogysztók, és hajlandók többet fizetni a minőségért, mint a korábbi generációk. A marketing szakértő szerint hiba, hogy nálunk a termelők túl sok, nem ritkán 20-30 fajta bort állítanak elő, ehelyett néhány hagyományos magyar szőlőfajtára kellene koncentrálni, ezzel lehetne piacot szerezni külföldön. Ő a cabernet franc, kékfrankos, kékoportó (portugieser), furmint, irsai olivér és olaszrizling fajtákban látna fantáziát.

A marketing startégiában kiemelte a vezető borászati szaklapokba való bekerülés és a közösségi média használatának jelentőségét, valamint a hagyományos és a gazdasági diplomácia, az országimázs, turisztikai és bormarketing kampány összehangolásának hatványozott értéknövelő hatását. Az anyagi fedezet adott, hiszen az EU-ban jelentős összegű pályázati pénzek állnak rendelkezésre Európán kívüli bormarketingre, Románia például kétmillió dollárt költ a következő három évben erre az USA-ban, a németek pedig másfél milliót csak a rizling promóciójára.

Emellett jelentős, EU-n kívüli forrásokkal ott kopogtat több, nagyon ambiciózus versenyző, például Mexikó és Törökország is. Monika Ellinget Kovács Zoltán, az EU-s pályázatok elnyerésében komoly sikereket felmutató Rekontir BPM Kft. igazgatójának a harmadik - azaz Unión kívüli - piacra lépést segítő EU-niós források megpályázásáról szóló előadása követte.

A bormarketing konferencia amerikai résztvevőit a villányi Gere Attila és Tamás, Tiffán Ede és Zsolt, Bock József, a Sauska Pincészet, a tokaji Béres, Patricius és Szepsy pincészetek, a szekszárdi Takler Pincészet, valamint Páva Zsolt pécsi polgármester és Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora látták vendégül.