HÁROM VÁROS BORAI VETÉLKEDNEK

2007-06-28 | www.regionaplo.hu
HÁROM VÁROS BORAI VETÉLKEDNEK

Borfesztivál várja a vendégeket június utolsó hétvégéjén a Soltvadkerti tónál, ahol három napig – június 29-30. és július 1-jén – folyik a bor némi túlzással.

A bor dicsérete mindenesetre! Kell ez, mint egy falat kenyér… No igen, hiszen régen ezen a vidéken éppen a szőlő, a bor jelentette a kenyeret. Némi drámaisággal mondhatnánk talán, hogy veszélybe került a mindennapi betevő. Mégis ünnepre csalogatunk mindenkit, hiszen hogyan tudnánk megoldást keresni közös gondjainkra, ha nem tudunk együtt ünnepelni, örülni közös értékeinknek.

A borfesztivál nagy dobásra készül az idén. A hagyományos rendezvényt ugyanis felkarolta Kiskőrös, Kecel és Soltvadkert. Így fesztiváli hangulat mellett mérettetnek meg a három város borai. A borverseny ötletgazdája és főszervezője pedig egy keceli fiatalember, Benyák Zoltán, aki óriási elhivatottsággal, megszállottsággal áll minden borral kapcsolatos ügy mellé.

A Borivó címmel megjelenő szaklap főszerkesztője hosszú évek óta azon munkálkodik, hogy a magyar bor kapja meg a neki járó elismerést, méltó helyet a világban.

Hogyan lett egy gazdálkodó család fiából szakíró?
- Az, hogy a családom szőlőtermeléssel foglalkozik, mindenképpen meghatározza az életem, hiszen a borászkodásba születtem és gyakorlatilag tíz éves korom óta részt veszek ebben a munkában.

A tanulmányaid mégsem erre irányultak.
- Történész vagyok, az ELTE-n végeztem. A politológiát csak azért nem fejeztem be, mert szeretem a konkrét dolgokat, az őszinte, nyílt és egyenes beszédet, s ezt nem láttam megvalósíthatónak azon a pályán. 1992 óta élek Budapesten, de gyakran itthon vagyok, hiszen Kecelhez köt a családom és a szőlő természetesen. Már a történelem szakos diplomámat is bor témában írtam A bor, mint nemzeti jelkép címmel, amelyből 2003-ban egy könyv is született. 1997 óta foglalkozom hivatásszerűen a borkultúrával, melynek a rendezvényszervezés éppúgy része, mint a lapkiadás. Egyedi és értelmes dolgokra törekszem, amelyek iránytűként lehetnek jelen az ágazatban. Egy nemzetközi konferenciával kezdődött ’97-ben, melyről aztán egy 350 oldalas tanulmánykötetet adtunk ki Borok és korok címmel. Két kiadást is megélt, hiszen pillanatok alatt elfogyott. Még hallgatóként öt féléven át előadásokat szerveztem a borról a bölcsészkaron, amely az egyik legnépszerűbb kurzus volt. Így lassan beépültem a szakma tudatába, jöttek más megkeresések, felkérések, a honlap készítéstől könyvkiadásig, persze mind bortémában. Összefoglalva tehát, van mögöttem néhány könyv, újság, sok rendezvény, elõadás, cikk, tanulmány. Most egy borászati konszern létrehozásán fáradozom éppen, ami komoly bázis lenne a magyar borászatban.

Mi lelkesít akkor, amikor szinte pánikszerû útkeresés fázisában van a magyar gazdaság, a borászok pedig vért izzadnak azért, hogy kitörési pontokat találjanak?
- Éppen most készítek egy, az utóbbi tizenhét évet feldolgozó tanulmányt „A hazugság borkultúrája” címmel. Ettől valószínűleg többen idegesek lesznek, miután megjelenik, hiszen kristálytisztán bebizonyítom, hogy semmiről nem szól a magyar borászat és óriási légvárat építünk. Ha így folytatjuk, akkor el fogunk tűnni a világ borpiacáról, s még itthon is külföldi bort iszunk. Ez sajnos jellemző a régióra is, még ha viszonylag jól is tartjuk itt magunkat. Mert bár nagyjából megmaradtak a területek, az utóbbi két évben félelmetesen megszaporodtak a kivágások. A térség elveszítheti legfőbb megélhetési forrását, ami maga után hozza az egyéb ágazatok elsorvadását, a vidék leépülését is. Az évszázados örökségünket néhány év alatt felszámoljuk, feléljük a múltunkat, ezzel bizonytalanná tesszük a jövőnket.

Ezek súlyos gondolatok. Mitől légvár a magyar borászat?
- Bizonyos ideák irányítják a borászatot és nem a piac. Nem azt mondjuk, hogy a hazai piacot akarjuk kiszolgálni elérhető módon, áron, színvonalon. Beszélünk a minőségről, a piackeresésről, de e mögött nincsenek valós tervek, számítások. És ami a legfontosabb: nincs összefogás. Nincs borászati koncepció, nincs kereskedelmi koncepció, nincs marketing se országosan, se borvidékekre bontva.

Hibás ebben a borász társadalom?
- Ez nem az ő feladatuk lenne. Sokkal inkább gazdasági-társadalmi problémáról beszélhetünk, amelynek eredményeként sok rossz szakmai döntés is született az elmúlt években, így leépült az ágazat, nincs szõlõtermelői kedv.

Új borversenyt szervezel a térségben, de lehet-e új célokat megfogalmazni?
- Ez a rendezvény állapotfelmérés lesz. Megnézzük, hol tartunk és milyen jövőt szeretnénk maguknak. Össze kell fogni és meg kell győzni az embereket a felől, hogy van értelme itt továbbra is szőlővel, borral foglalkozni, sőt leginkább ennek van. Ez az összefogás megvan városi szinten, de a szakmának nagyon mögé kell állni, sőt idővel át kell venni a szervező, irányító szerepet. A borverseny mellett szakmai konferencia és kulturális fesztivál várja az érdeklődőket. Igazi népünnepéllyé tágítjuk, mert látni kell egymás értékeit is, hogy ne csak az aranyháromszög szlogen fogjon össze bennünket. Lássuk meg, hogy egy a múltunk, a sorsunk, a jövőnk, és bár hasonló, mégis sokszínû kulturális értékekkel büszkélkedhetünk. A legfontosabb, hogy mi jól érezzük magunkat, mert nekünk és rólunk szól a fesztivál. Hinnünk kell magunkban és abban, hogy van mit megmutatnunk a világnak. Én sokkal jobban hiszek a belső értékek kimunkálásában, mint a sémák utánzásában. Hogy egy egészen életszerű példával éljek, Abára tizenhét évvel ezelőtt egy fiatal polgármester került, aki kitett a hivatal falára egy táblát, és kérte a lakosságot, írják fel, mit szeretnének látni Abán. Milyen legyen ez a település szerintük öt–tíz év múlva. Ennek alapján kezdte el felépíteni a kis községet, és ma már ott tart, hogy a Kapolcsi Napokkal egyenrangú kulturális rendezvény az övék. Tíz év alatt elérték, hogy ott a legmagasabb az országban a születések aránya, mert szeretnek ott élni az emberek, boldogok, büszkék magukra, mert ők teremtették meg a maguk értékét. Ha ezt mi a borral tudjuk elérni, akkor ezt a vasat kell ütni!

Miért „csak” három város borversenye lett?
- A versenyt kicsit a misztika törvényei szerint rendeztem a hármas szám köré. De túl ezen, a három város neve jól összeforrott, s szeretném, ha azt a meghatározó szerepet, amit Kiskőrös, Soltvadkert és Kecel kiharcolt magának az elmúlt évtizedek alatt a szõlõ-bortermelésben, egységesen jeleníthetné meg. Természetesen a városokon túl a környező települések borászai, termelői is megmérettethetik boraikat. Nem kell azonban nagy sikereket várni, hisz most is látható, mennyire útját keresi a vidék. Nem a vállveregetés a cél, s nem is önmagunk temetése, hanem hogy lássuk, hol járunk, s honnan tudunk elrugaszkodni. Együtt!

Miben lesz más az idei borfesztivál?
- Nagyon sok embert, vállalkozást, mûvészt megkerestünk ebben a három városban, hogy jöjjön el, állítson ki, sőt a helyi művészek készítik a borverseny díjait. Nem kupákat, serlegeket adunk, hanem személyes, helyi értéket közvetítő és érzelmet kifejező jutalmat. Rengeteg látványos bemutató, színes program lesz a zenétől a táncig és sportig egyaránt. A borversenyen nemzetközi zsűri dolgozik. Szlovén, osztrák, francia illetve nemzetközileg elismert magyar szakemberek. A konferencia abban lesz érdekes, hogy a délelőtt folyamán a nyertes borokat a résztvevők megkóstolhatják, értékelhetik, véleményezhetik. Gasztronómiai és kulturális értékeinket erősítve éttermeket vonunk be a programba, hogy készítsenek a borokhoz illő ételeket, amit szintén komoly zsûri minősít majd. A tó melletti faházakban kulturált körülmények között lehet majd kóstolni a borokat a nagyközönségnek is.

Nem érezted-e a borászok közömbösségét, esetleg a rálegyintést, hogy felesleges, mert úgyis a Frittmannék nyernek, hogy egy példával éljek.
- Eleinte nehezen ment, úgy éreztem, nem igazán hisznek benne, de örülök, hogy megmozdult a fogaskerék és egyre lelkesebbek. A versenynek pedig mindannyian győztesei lehetünk, még ha esetleg a legszebb érmekre Frittmannék esélyesek is. De nem az a lényeg, hogy hívják az elsőt, a legeredményesebbet, hisz lehetnek meglepetések is, bár kétség kívül jó, hogy van egy Frittmann pincénk! Mindannyiunk érdeke támogatásuk, hogy minél nagyobb sikereket érjenek el, hisz már régóta azon ötök egyike, akik jelöltek az Év Bortermelője címre. Ha sikerülne megkapniuk ezt a címet, azzal a vidék sokkal többet nyerne, mint ők maguk. De ha most a szakma kiemelne valakit egy olyan közösségből, ahol nincs megfelelően felépített hátország, akkor visszájára fordulhatna a dolog. Föl kell építenünk tehát azt a mögöttes értéket, amelyről mások is kiemelkedhetnek, s megmutatni, hogy más is tud jó bort csinálni.

Zászlóvivője vagy a borászatnak országos szinten. Meghallgatják megfelelő fórumokon a szavaidat?
- Példaképemtől, Gál Tibortól kölcsönzöm a választ: Szórni kell a magot... Majd kinő az.

Supka Éva

További Hírek

Minden borbarát tudja, hogy ha február, akkor Furmint. A furmint szempontjából koncentrált időszakban országszerte, sőt immár határainkon túl is éttermek, borkereskedők, események hívják fel a figyelmet a szőlőfajta értékeire.
Minden borbarát tudja, hogy ha február, akkor Furmint. A furmint szempontjából koncentrált időszakban országszerte, sőt immár határainkon túl is éttermek, borkereskedők, események hívják fel a figyelmet a szőlőfajta értékeire.
2020-02-20

Minden borbarát tudja, hogy ha február, akkor Furmint. A furmint szempontjából koncentrált időszakban országszerte, sőt immár határainkon túl is éttermek, borkereskedők, események hívják fel a figyelmet a szőlőfajta értékeire.

Jó hír a bor iránt rajongóknak: idén is lesz VinCE Budapest!
Jó hír a bor iránt rajongóknak: idén is lesz VinCE Budapest!
2020-02-19

Ismét megnyitja kapuit április első hétvégéjén a VinCE Budapest Wine Show a Várkert Bazárban. Az ország egyik legjobban várt beltéri boros eseményén több száz bor, pezsgő és párlat kóstolására lesz lehetőség.

Irodalmi bor lett a REDy
Irodalmi bor lett a REDy
2020-02-18

Nemzetközi irodalmi díjátadó ceremóniát színezett a vörös házasítás: a REDy.

 

Nem csak bor készül a szőlőből
Nem csak bor készül a szőlőből
2020-02-17

Az Argiolas szardíniai birtokon 5000 tonna szőlőt szüretelnek évente. Mariano és Barbara büszkék arra, hogy csak őshonos fajtáik vannak, így hozzájárulnak a körkörös gazdasághoz.

Az amerikai büntetővám betehet a francia boroknak
Az amerikai büntetővám betehet a francia boroknak
2020-02-12

Rekordszintre emelkedett a francia borok és szeszesitalok exportja tavaly, de az idei kilátások egyelőre kedvezőtlenek - írja az MTI a francia bor- és szeszesital-exportőrök szövetségének (FEVS) közlése nyomán.

Debrecen város bora - Most először hat bor és egy pezsgő viselheti a címet
Debrecen város bora - Most először hat bor és egy pezsgő viselheti a címet
2020-01-30

A Debrecen város bora címet most először egy teljes borkínálatban, hét kategóriában ítélték oda, a díjazottak egy évig lesznek a város borai.

A klímaváltozás miatt eltűnhet a tokaji bor
A klímaváltozás miatt eltűnhet a tokaji bor
2020-01-30

A globális felmelegedés miatt átrendeződik a világ bortérképe a következő évtizedekben – tájékoztat az EuroNews egy amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva.

Több mint nyolcszáz bor az évindító kóstolón
Több mint nyolcszáz bor az évindító kóstolón
2020-01-29

Több mint 800 magyar és külföldi borral, Furmint teremmel, valamint mesterkurzusokkal és előadásokkal várja az érdeklődőket a Winelovers Grand borkóstoló szombaton a Corinthia Hotel Budapest termeiben.

360 ezer liter bor folyt egy folyóba Kalifornia államban
360 ezer liter bor folyt egy folyóba Kalifornia államban
2020-01-25

3600 hektoliter bort veszített el egy Kalifornia állambeli borgazdaság, miután az egyik bortartály ajtaja kinyílt szedán. A CNN híre szerint a bor egy patakba folyt Sonoma megyében.

Programok