A bonyolult adminisztráció miatt egyre nehezebb szüretelő brigádokat találni. A Soproni borvidék negyedén ma már géppel szüretelnek. Ha egyszerűbbé tennék a szabályozást, többen is dolgozhatnának a mezőgazdaságban.

A szőlősgazdák, borászatok, felvásárlók már készülnek a szüreti nagyüzemre. A tavalyi bort lepalackozták, tisztítják a hordókat, javítják a berendezéseket. Sopron környéken a kékfrankos szürete egy hónapon belül megkezdődik, de a felvásárlási árakkal kapcsolatban még sok a bizonytalanság. Az előttünk álló hetek időjárásától nagyban függ a szőlő mennyisége és az újbor minősége. Az azonban bizonyos, hogy például kékfrankos esetében a tavalyi kilogrammonkénti kilencven forint helyett idén kevesebbet kapnak a gazdák, 45–70 forint között alakulhat a felvásárlási ár.

A termelők már most elkezdték szervezni a szüretelőbrigádokat. S ezen a ponton újabb nehézségekbe ütköznek. A legálisan foglalkoztatott és bejelentett alkalmazottaknak ki kell váltaniuk az úgynevezett Kék Könyvet, s az ezzel járó bonyolult adminisztráció sokakat elriaszt az idénymunkától. A gazdáknak más lehetőség híján marad a gépi szüret, amivel viszont nehezebb ugyanazt a minőséget elérni. Ezzel szemben Ausztriában felismerték ennek a munkának a fontosságát, ezért ezen a területen könnyebb munkavállalási engedélyhez jutni, mint például a vendéglátásban. Az órabér nyugati szomszédunknál is évek óta stagnál – ott a szlovák munkavállalók megjelenése nyomta le a fizetéseket –, de még így is duplája a magyarországinak. Míg nálunk egy óráért bruttó 500–600 forintot fizetnek, Ausztriában 3,5–5 eurót (840–1200 forint).

Magyar Dezső, a Sop-Vin Kft. igazgatója elmondta, a szürettel nem éri meg kockáztatni, mert egy munkaügyi ellenőrzés során a bírság több százezer forint is lehet. A munkavállaló mellett a gazdákat is megbüntetik. Ráadásul a törvény szerint csupán a közvetlen családtagok dolgozhatnak bejelentés nélkül, az ismerősök, barátok már nem. Így számukra sem maradt más választás, mint hogy az egybefüggő, nagy területeken géppel szüreteljenek.

Molnár Tibor hegyközségi elnök szerint a jelenlegi vidékpolitika nem segíti a gazdákat. Ha egyszerűbbé tennék a szabályozást, többen is dolgozhatnának a mezőgazdaságban. A szüret így sokak számára biztos bevételt jelenthetne és a szociális gondokat is enyhítené.

– A gépi szüret is lehet versenyképes, és a technológia betartásával a géppel betakarított szőlőből is lehet aranyérmes bort készíteni – fogalmazott a harkai Mikó Attila, aki a Soproni borvidéken egyedüliként vállal gépi bérmunkát. – Eddig mintegy százharminc hektárra van lekötésem, ehhez várhatóan ötven még hozzájön. Be kell látni, a fiatalok közül egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, a középgeneráció pedig lassan kiöregszik. Így más lehetőség híján a borvidéken a nagyobb gazdaságok közül jó páran már most is géppel szüretelnek.