Az Alföldön csak az elmúlt években álltak át a minőségi termelésre. Mert most már a drágább borokat is megveszik.

Egyre több a minőségi magyar bor. Míg 5-10 éve szinte csak közép kategóriásakat lehetett kapni, mostanra megnőtt a prémiumminőség iránti igény- derült ki egy nemzetközi borversenyen Kiskőrösön. A tavalyi év borásza, Frittmann János szerint, az ital minősége még a szőlőtőkében dől el.

Töltés,... megfigyelés,... szaglás,... ízlelés. A profik így kóstolnak: minden érzékszervükkel. Márpedig a magyar borok között egyre több a minőségi. Ez 70 százalékban a szőlőtől függ. A borász csak alig 30 százalékban befolyásolhat - mondja a tavalyi év borásza, aki szerint egyre több az alföldi minőségi ital.

Frittmann János Az év borásza, 2007:
"Akik direkt erre termelnek, ilyen borokat akarnak készíteni, azok világszínvonalúak, az biztos. Például az ön bora? Hát, én a saját boromról kevésbé szeretnék ilyenkor beszélni, de én úgy gondolom, hogy van egy jó pár borászat, amely valóban prémiumborokat készít."

Az Alföldön csak az elmúlt években álltak át a minőségi termelésre. Mert most már a drágább borokat is megveszik.

Szőke Sándor elnök, Szőlészek és Borászok Egyesülete, Duna Borrégió:
"A Kunsági Borvidék egy 5 éve kezdett ez irányban, tehát a mennyiségről a minőségre áttérni, és úgy látszik, hogy vannak borászatok, akik a prémium kategóriát is tudják itt a Duna borrégióban forgalmazni."

Egyre inkább megéri jó bort termelni. 2008-tól ugyanis a literenkénti 8 forintos forgalomba hozatali díjból több jut a borászoknak. A bevétel felét kül és belföldi borreklámra költik. A másik felével maguk gazdálkodnak.

Erdősi Mária elnök, Magyar Bormarketing Bizottság:
"50%-ban pedig a régiókon belül, a borvidékek döntik el, hogy mire szeretnék fölhasználni ezt a marketing-pénzt."

És ha sok a jó bor, sok lesz a fizetővendég, és a külföldi is. Mert a borturizmus még mindig a tehetősebbek kiváltsága.