Az agrárkamara szerint a gazdálkodók egy része megoldásként felhagyna a szőlőtermesztéssel, de szerencsére jóval többen bizakodnak, és a kivágások helyett stratégiaváltásban, összefogásban és a bortermelés mellett például a minőségi borturizmusban gondolkodnak. A korábbi években tapasztaltakhoz képest a szőlővesszők jól teleltek, fagykárokkal nem kell számolni a szőlőkertekben. A tavasziasra fordult időjárás miatt a hónap közepe felé már országszerte várható a rügypattanás. Ahol tavaly lisztharmat és peronoszpórafertőzés volt, ott már most lemosó permetezést kell végezniük a gazdáknak. A gyomirtást, a talajmunkákat, a kötözést és támrendszer javítását folyamatosan végzik a szőlősgazdák.

Szintén friss hír, hogy a kormány elfogadta a tavaly augusztusban hatályba lépő bortörvény-módosítást, amely szerint ez év augusztus 1-jétől bizonyos bormegkülönböztetéseket kell bevezetni hazánkban. "Három borkategória lesz: a földrajzi jelzés nélküli, az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű, valamint az oltalom alatt álló eredet-megjelölésű borok" – mondta a legfontosabb, az uniós szabályoknak megfelelő módosításról Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A földrajzi jelzés nélküli borok közül az asztali minőségi kategóriában a továbbiakban megjelölhető lesz az évjárat, 85 százalékos azonosság esetén pedig a szőlő fajtáját is fel lehet tüntetni a címkén. A magyar termelőknek erre a kategóriára már az idén át kell állniuk, míg a két minőségi bortípusra a határidő 2011. Gőgös megemlítette, hogy Magyarország továbbra is meg kíván egyezni Szlovákiával a tokaji bor névhasználatáról, de ha ez nem sikerül, a jövőben csak a magyar borok használhatják a tokaji elnevezést.