Április végén nagyszabású földkitermelés kezdődött a Tolna megyei Szálka határában. A Szekszárdtól nyolc kilométerre, borvidéken fekvő kisközség lakosai – akiket a munkálatok megkezdése előtt semmiről nem tájékoztattak – természetrombolásról beszélnek, és arról: ellehetetleníti életüket a faluból kivezető egyetlen utat használó teherautó-forgalom. A kivitelezőnél nem érti, miért nem őket keresték meg, és azt mondják, ők egyeztettek a falu vezetőivel.

Engedély nélkül elhordják a fél hegyet szeretett falum, Szálka mellett. Eszement földtúrások és erdőirtások kezdődtek most tavasszal – panaszkodott a szekszárdi borvidéken lévő kistelepülés egyik lakója a többek között az Indexhez is elküldött levelében. Nem ő az egyedüli, akit felháborított a falu határában április végén kezdődött földkitermelés, többen bíróságon támadták meg a munkálatok engedélyeit, emellett egyesület alapítására készülnek, és a Szálkáról Szekszárdra vezető út lezárásától sem riadnának vissza, hogy megvédjék a nyugalmukat.

A sztráda jön, a domb megy

A történet tavasszal kezdődött, amikor az M6-os autópálya építése elérte Szekszárdot és környékét – idézte fel az Index kérdésére a lakossági tiltakozás egyik kezdeményezője, Bartus Zsolt. Ezen a nyomvonalon nagyobb mennyiségű földalapra van szükség az út megépítéséhez, ennek egy részét a földtulajdonosokkal kötött szerződés alapján a 604 lakosú Szálka határában lévő domb kitermelésével teremtik elő.

Valamikor márciusban a bevezető út melletti dombokon megkezdték az erdő kiirtását, ezzel nemcsak a vadállomány egyik „lakóhelyét” veszélyeztetve, hanem jelentősen megváltoztatták a szálkai védett terület összképét is, idézi fel Bartus a munkálatok kezdetét. Áprilisban megkezdődött a föld kitermelése is, akkor vált szinte pokollá a szálkaiak élete, legalábbis ezt mondják a munkálatok ellen tiltakozók.

A szállítás mintegy húsz földszállító teherautóval kezdődött meg, az autók naponta öt-hat fordulót tettek meg a földkitermelő hely és az építkezési terület között, mondja Bartus. Ez azért súlyos probléma, mert a faluból csak egyetlen négyszámjegyű, az 5601-es számú, keskeny, makadám alapú úton lehet eljutni a nyolc kilométerre lévő Szekszárdra, ahol a falu nagy lakóinak nagy része tanul vagy dolgozik.

Nem tudtak semmiről

A helyiek főként azért döbbentek meg a földszállító teherautók felbukkanásakor, mert a föld elszállításának megkezdésekor a nem tájékoztatták őket. Az életünk egyik pillanatról a másikra, minden előzetes értesítés nélkül változott meg, a biciklis és motoros közlekedés lehetetlenné vált, de Szekszárdra, ahová korábban tíz perc eljutottak, gyakran most több mint fél óráig tart az út, panaszkodnak a helybéliek.

Pedig a kivitelező tájékoztatta az önkormányzatot a munka elkezdéséről, mondja Rakita András, az M6-os Szekszárd-Bóly és az M60-as Bóly-Pécs közötti szakaszát építő MCG (Mecsek Construction Group) konzorcium képviselője mondta kérdésünkre. Nemcsak a szálkai, hanem a térségben többek között a mórágyi és a hímesházi önkormányzattal is egyeztettek, hiszen azokról a településekről is szállítanak földet az építkezéshez. A kivitelező szerint a lakosokkal már az önkormányzatnak kellett volna egyeztetnie, arról, hogy ez megtörtént-e vagy sem, és ha nem, miért nem, Rakita Andrásnak nincs információja.

Az önkormányzat nem segít

A tiltakozó szálkaiak azonban úgy érzik, az önkormányzattól semmit nem várhatnak. Képviselőink még magánemberként sem csatlakoztak a kezdeményezéshez, panaszkodik Bartus. A polgármesterrel többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtunk beszélni, a községházán annyit tudtunk meg: az önkormányzat határozata értelmében minden jogilag lehetséges lépést megtesznek a kialakult helyzetben. Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem sikerült megtudnunk: a településnek nincs saját jegyzője, „a szekszárdi jegyzőhöz tartoztunk, ő viszont most felmentés alatt áll” – kaptuk a felvilágosítás a szálkai polgármesteri hivatalban.

A helyieket nemcsak a mindennapi életükben bekövetkezett nehézségek és az község vezetésének nemtörődömsége zavarja. Egyfelől súlyos természetkárosításnak tartják a földbányászat elkezdését – bár Rakita megjegyezte, hogy ez, noha kellett a munkához bányakapitánysági engedély, nem bánya, hanem úgynevezett célkitermelő hely –, másfelől félnek attól, hogy az 5601-es út jóvátehetetlenül károsodni fog a teherautók miatt.

Leszakadhat, eltűnhet

Az egyik helyi vállalkozó ugyanis szakvéleményt készítetett az út egy szerpentines részéről. A szakvélemény szerint az út adottságai, alapja és nyomtávja nem megfelelő a rendszeres teherközlekedéshez, és ilyen üzemszerű igénybevétel esetén az út teljesen el is tűnhet, illetve leszakadhat, mondja Bartus Zsolt. A közútkezelő ennek ellenére május 15-i hatállyal megadta az engedélyt a földszállításokra – bár a helyiek szerint a munkálatok már hetekkel korábban, áprilisban megkezdődtek.

Ezt a szakvéleményt nem láttuk, de van egy megállapodásunk a közútkezelővel a beszállítói útvonalak építés időszaka alatt történő üzemeltetéséről – reagált Rakita András. A megállapodás kiterjed arra is, hogy a szállítási tevékenység befejeztével az utat – nemcsak itt, más építési helyszíneken is – az eredeti állapotra kell helyreállítani. Vagyis nem is az eredetire, hiszen a mellékutak legtöbbször – így Szálkánál is – olyan állapotban vannak, hogy rendbetétel nélkül alkalmatlanok lennének ilyen intenzitású teherforgalom lebonyolítására.

Vita az úthasználatról

A kivitelező képviselője azt ugyanakkor elismerte: „elméletileg előfordulhatott”, hogy a föld kitermelése és elszállítása már a május 15-i határidő előtt elkezdődött. Szerinte azonban ez érdemben nem befolyásolja a kialakult helyzetet, mert a megállapodás a közútkezelővel most már érvényben van.

Rakita András azt elismerte, hogy a közútkezelő májusban egy időre felfüggesztette a szállításra kiadott engedélyt, és a föld kitermelése csak azt követően folytatódhatott, hogy a kivitelező helyreállította a már a földkitermelés kezdete előtt rossz állapotban lévő utat. "Ezt az állami utat mi saját pénzből rendbe tettük, így nem értem, miért ne folytatódhatna a földszállítás azon" – fogalmazott Rakita.

Folytatódhat, de kérdés meddig. A tiltakozók ugyanis amellett, hogy pert indítottak a szerintük vitatható jogszerűséggel kiadott bányászati engedély miatt, engedélyt kértek és kaptak polgári engedetlenségi akcióra. Ez a polgári engedetlenség az lesz, hogy végső esetben lezárják az utat, mondta Bartus.

Mi lesz így az M6-ossal?

Az út lezárás természetesen komolyan és károsan befolyásolná a tevékenységünket, azzal mindenképpen foglalkozni kell – reagált erre a lakossági szándékra Rakita András. Azt ugyanakkor megjegyezte: nem érti, hogy a tiltakozók korábban miért nem keresték meg őket vagy alvállalkozójukat, Colast a kifogásaikkal.

Rakita azt mondja, mióta a tudomásukra jutott a tiltakozás, ők keresik a helybélieket, de "nehéznek ígérkezik a megállapodás". Pedig azt mondja, ők hajlanának erre, ezt jelzi, hogy felajánlottak hárommillió forintot a községnek, amit az önkormányzat közcélokra, építési forgalom okozta hibák kijavítására fordíthatna. Az viszont nem megoldás, hogy érvényes engedélyek ellenére leállítsanak egy beruházást, hogy ne épüljön tovább az M6-os.

Hogy a hárommillió forintnak mi lesz a sorsa, azt egyelőre nem tudni, ahogyan azt sem, hogy mi lesz a földszállításokkal, ha a tiltakozók beváltják a fenyegetésüket, és lezárják az utat. Az viszont biztos, hogy ha leáll az eredetileg októberig tervezett földszállítás, az magának az M6-osnak az építésében is fennakadásokat okozhat.