Bár csak a hónap végén a korai fajtákkal kezdődik a szüret az Egri Borvidéken, már most forrnak az indulatok. A szőlőtermelők jelentős része okkal aggódhat amiatt, lesz-e, aki átveszi a termést.

Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) legutóbbi ülésén a tanács titkárának megválasztásán túl a szürettel összefüggő kérdések, így a felvásárlási árak is terítékre kerültek.

– Különös aktualitást adott ennek, hogy a hírek szerint az Integrált Borgazdasági Zrt., azaz a korábbi Egervin, illetve a hozzá kötődő gazdasági szervezet, az Egri Szőlő-Bor Szövetkezet idén nem kíván szőlőt felvásárolni, cserben hagyva ezzel a gazdák jelentős részét – jelentette ki Tarsoly József egri hegybíró. – Ráadásul – tette hozzá – ők, a többi jelentősebb felvásárlótól eltérően, nem is képviseltették magukat a mostani tanácskozáson.

Aggodalomra adhat okot az is, hogy szemben a tavaly ilyenkor a borvidéken regisztrált 194 ezer hektoliteres átmenő készlettel, most ötven százalékkal több bort, 292 ezer hektolitert rejtenek a pincék, miközben a termés – jelen állapotok szerint – 10–15 százalékkal lehet nagyobb az elmúlt évinél. Ami pedig a felvásárlási árakat illeti, az egri hegybíró szerint azok a kedvezőtlen körülmények dacára is „csak” 10–20 százalékkal esnek vissza. A korai érésű fajták esetében 65–70 forintos kilónkénti árral lehet kalkulálni.

Igaz azonban – mutatott rá Tarsoly – most inkább épp az illatos fehér fajták iránt mutatkozik érdeklődés, s a kékszőlők esetében lehetnek majd komolyabb értékesítési gondok. Ez utóbbiak árát most 70–80 forint körülire várják

– Évek óta mondjuk, s ez most még nyilvánvalóbb lesz: azoknak a szőlőtermelőknek, akiknek nincs hosszú távú szerződésük, súlyos eladási nehézségekkel kell majd szembenézniük – tette hozzá Tarsoly. – Természetesen szóba került a korábbról ki nem fizetett szőlők ügye is. Úgy tudni, hogy az Egri Szőlő-Bor Szövetkezetnek mintegy 300 milliós tartozása van, ami több mint ezer tagot érint, ráadásul úgy tűnik, esetükben pillanatnyilag nem is látszik, ki veszi majd meg az idei termést. Rajtuk sem az EBHT, sem más felvásárlók nem tudnak segíteni, esetleg borvidéken kívüli édeklődőkkel kell majd tárgyalniuk. Ugyancsak kiderült, hogy a felvásárlók – miként a korábbi években is tették – az árak tekintetében ezúttal is kivárásra játszanak, bizonytalanságban tartva ezzel a gazdákat. Az EBHT-ban pedig továbbra sincs kellő elszántság, hogy változtasson ezen a helyzeten – vázolta a viszonyokat Tarsoly József.

Az egri hegybíró által elmondottakat lényegében megerősítette Varsányi Lajos, az EBHT elnöke is. Szavai szerint az Egri Borvidéken a mostani szüreten mintegy 5600 hektár termő szőlőről szedhetik le a gyümölcsöt a gazdák, méghozzá – a hegybírók becslései szerint – hektáronként átlag 94 mázsát. A védett eredetű borok közül Egri Bikavér-alapanyagot 2144, Egri Bikavér Superiorét 659, Debrői Hárslevelűét pedig 228 hektárról gyűjthetik be.

– A tavalyi hektáronkénti átlagtermés 78 mázsa volt, a jelek szerint ennél most 20 százalékkal jobb eredményre számíthatnak a gazdák, a még a pincékben lévő készletek viszont aggodalomra adhatnak okot – fűzte hozzá Varsányi. – A felvásárlók lényegében egyhangúan arra tettek ígéretet, hogy a szerződéses partnereiktől átveszik a megfelelő minőségű szőlőt, de egy-két kivételtől eltekintve – a tárolóterek szűkössége miatt – jelentősebb többletet nem terveznek lekötni. Tény ugyanakkor az is, hogy a borvidék termésének korábban közel 30 százalékát lekötő Egri Szőlő-Bor Szövetkezet nem volt jelen a mostani egyeztetésen.

A Tarsoly József által felvetettekre reagálva ugyanakkor Varsányi Lajos úgy fogalmazott, hogy az EBHT-nak sem módja, sem lehetősége nincs közvetlenül beavatkozni a piaci folyamatokba, de még az agrártárca keze is meg van kötve e tekintetben.

– Megoldás a sűrítménykészítés, illetve -felhasználás lehetne, valamint a lepárlás, ám az előbbihez szükséges jogi szabályozás késik, az utóbbinál pedig az uniós korlátok jelentenek akadályt – tette hozzá. Az elhangzottak kapcsán kíváncsiak lettünk volna az Egri Szőlő-Bor Szövetkezet elnökének, Krizsai Józsefnek a véleményére is, ám az Integrál Borgazdasági Zrt.-nél megadott számon nem sikerült őt utolérnünk.

Csak a minőség segít Varsányi Lajos szerint a szőlő-bor ágazat legnagyobb gondját most a túl erős forint jelenti, hiszen drágává és versenyképtelenné teszi a magyar borokat az exportpiacon, az áremelés elmaradása viszont a termelők veszteségeit növeli. Ráadásul az importborok viszonylag olcsón jönnek be az országba. – Sokakkal egyetértésben magam is úgy látom, hogy hosszú távon az igazi megoldást a jelenleginél hatékonyabb eredetvédelem jelentené, ha a hektáronkénti 55–60 mázsában maximált termés mellett készített csúcsminőségű borokra, illetve a 110–120 mázsás korlátozással készített minőségi kategóriára helyeznénk a hangsúlyt. Az ennél gyengébb minőségű egri boroknak ugyanis egyszerűen nincs jövője – jelentette ki az EBHT elnöke.