A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága (OBI) harminc napra bezáratott egy izsáki, egy soltvadkerti és egy bajai borászatot, és visszavonta egy bócsai borászat üzemengedélyét. A három bezáratott borászat egyike a budapesti Keller Kft. bajai üzeme – ez a cég Sümegi Józsefé, aki az – egyebek mellett a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálatát, a bor fogyasztási kultúrájának emelését zászlajára tűző – Magyar Borakadémia jelenlegi, valamint a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetségének volt elnöke.

Hamisított, rossz minőségű borok

A borminősítő hatóság június 19-i keltezésű határozata szerint a Keller, valamint a soltvadkerti Borletin Kft. és az izsáki Mart-Den Bt. „jelentős kötelezettségszegés, hamisított bor közfogyasztásra történő forgalomba hozatala miatt” kapta a büntetést. Az üzemengedélyét elveszítő bócsai pincét – amely szintén a Borletiné – a fentieken túl a bortörvény előírásainak „nem megfelelő, rossz minőségű borok ismételt közfogyasztásra történő forgalomba hozatala miatt” is büntették. A hatósági döntés fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó, vagyis az üzemek ezen a héten már nem nyithattak ki.

A rendszerváltás idején alapított Sümegi és Fiai Pincészet – Keller Kft. a hajós-bajai borvidék egyik vezető pincészetének számít, nettó árbevétele 2006-ban meghaladta a százmillió forintot (2007-es és 2008-as pénzügyi adatai még nem szerepelnek az Opten cégtárában). Bár a cég budapesti bejegyzésű, a pincészet központja Baján van, ahol harminchektárnyi, míg a környékén összesen nyolcvanöt hektárnyi saját szőlőterülettel rendelkezik, Nemesnádudvaron bormúzeumot is üzemeltetnek. Választékukban chardonnay, rajnai rizling, kékfrankos-zweigelt rosé, cabernet sauvignon, kadarka, olaszrizling, de jégbor és vörös ürmösbor is szerepel.

Húsz év alatt első probléma

„A borminősítő határozatát nem vitatjuk, de az ügyet nagyon sajnáljuk. Kellemetlenül érint minket ez a dolog, hiszen a húsz éve fennálló, a költségvetésbe ez alatt az idő alatt egymilliárd forintnyi adót és illetéket befizető borászatunknak eddig semmi ilyen jellegű problémája nem volt” – nyilatkozta Sümegi József.

A borász azt mondta, hogy egy asztali bor forgalomba hozatali engedélyére küldtek be mintát az OBI-nak, sz OBI ezután kontrollmintát kért a borászattól. Ennek bevizsgálása után kapták kézhez azt a határozatot, amely szerint a borban a répacukor aránya nagyobb a megengedettnél. Sümegi szerint ilyen hiba bárhol előfordulhat, annak elsősorban technológiai okai lehetnek.

A bortörvény szerint már ez borhamisításnak minősül, így jogilag helytálló az OBI döntése. Ugyanakkor a borász nehezményezi, hogy a részletes indoklást még nem kapták meg, szerinte így nincs is lehetőségük megvédeni magukat, csak annyit tudnak, hogy az üzemet be kellett zárni, és az OBI az ügyet átadta a pénzügyőrségnek. „Kicsit merev ez az intézkedés, különösen úgy, hogy mi jóhiszeműen jártunk el, és nem is került forgalomba a bor” – mondta Sümegi. A mostani recessziós helyzetben egy ilyen intézkedés egy kis borászatot akár csődbe is vihet, vélekedik a borász, aki szerint a bortörvény módosításával lehetővé kellene tenni, hogy a hasonló esetekben a hatóság rugalmasabban járhasson el.

Természetesen megkérdeztük a Borminősítési Igazgatóságot is arról, hogy melyik bezárt borászati üzemnél mit és milyen körülmények között vizsgáltak. Az igazgatóságon azt a választ kaptuk, hogy a határozatokról csütörtökön tudnak részletesebb tájékoztatást adni.

Schiszleréktől Kosticnak

A két másik megbüntetett társaság kevéssé ismert személyek tulajdonában áll. A 2005-ben hárommillió forintos tőkével létrehozott Borletin Borház Borforgalmazó és Szőlőtermelő Kft. a soltvadkerti címen nyilvántartott Schiszler Róbert és a bócsai lakcímű Schiszler Sándor cége (ők ketten közösen birtokolják a Dragkel Kft.-t is, előbbinek még két társaságban van tulajdonrésze, ezek egyikének a neve – Vinofrukt – szintén a borászatra utal. Bár pénzügyi adatai szerint a Borletinnek az elmúlt három évben nem volt árbevétele, ez megtévesztő adat.

A cégből ugyanis idén április végén vált ki a főtevékenységben ugyancsak borászattal foglalkozó, a szabadkai lakcímű Radojica Kostic tulajdonában lévő Radgrade Kft. – a társaság e-mail címében még most is a borletin név szerepel –, és a pénzügyi adatok szerint ez vitte tovább a tényleges tevékenységet. Erre utalnak legalábbis a pénzügyi adatai: árbevétele 2006-ban 818 millió, 2007-ben 472 millió forint volt, ami tavalyelőtt 2,5 milliós üzemi eredményt – egy évvel korábban 25 milliós veszteséget – eredményezett.

A harmadik cég, a 2006-ban bejegyzett Mart-Den Bt. egy izsáki házaspár, Vékony István és Vékonyné Mónus Márta birtokában van. A társaság tavalyi árbevétele 764 ezer forint volt, és itt arra nem utal semmi, hogy cégeljárási trükkökkel próbálkoztak volna. Az viszont elgondolkodtató, hogy Vékony négy felszámolt cégben is szerepelt, közülük a BO-VÉ Borászati és Kereskedelmi Bt. 2007 decemberétől állt felszámolás alatt, a céget idén februárban szüntették meg, a Ko-Vin-Ker Borászati Kft.-t 2004-ben számolták fel (a másik két cég fuvarozással foglalkozott).

Volt már rá precedens

A borminősítő hatóság határozatainak sorszáma arra utal, hogy idén ez az első három olyan döntés, amellyel borászatot zárattak be. A határozat sorszáma alapján ez volt az első üzemengedély-visszavonás is.

Legutóbb tavaly decemberben fordult elő, hogy a borminősítő borászat ideiglenes bezárásával büntette a szabálytalan borforgalmazást (tudomásunk szerint a múlt évben az az egy eset fordult elő). Akkor a Weinhaus Kft. bócsai borászatát záratták be, szintén harminc napra.

A tavaly ősszel egy panamai cég tulajdonába került társaság csaknem tucatnyi borával szemben fogalmaztak meg kifogásokat. A borminősítő szerint a magyar kékfrankos ugyanolyan volt, mint az olasz merlot, emellett kísértetiesen hasonlított egymásra például az egri és a szekszárdi blauer portugieser, a szekszárdi és a mátrai zweigelt, valamint a balatonmelléki cserszegi fűszeres és a Duna melléki muskotály.