Tavasszal jelennek meg az első pályázatok, az ágazati szereplők maguk osztják el a pénzeket.

Várhatóan március végén, április elején jelennek meg az első pályázati felhívások és közbeszerzési tenderek a hazai borgazdaság közösségi marketingtámogatásairól. Ez lesz az első eset, amikor egy agrárágazat résztvevői – az FVM koordinálásával – teljes egészében maguk dönthetnek az „állami” pénzek felhasználásáról. A piaci szereplők azokat a forrásokat oszthatják el, amelyek az úgynevezett forgalombahozatali járulékból képződnek. Ez a korábbi jövedéki adót váltotta fel. A pincészeteknek a belföldi értékesítés után literenként 8 forintot kell befizetniük az agrártárca számlájára. A korábbi időszak szabályozási vitái után az idei lesz az első év, amikor a pénzeket össze lehet gyűjteni és a programokat meg lehet hirdetni.

A járulékból éves szinten 1,2-1,3 milliárd forint folyhat be, ez 60-40 százalékban fordítható marketingre és állami minőség-ellenőrzésre – mondta Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing (MB) Kht. ügyvezető igazgatója. Így bormarketingre 750 millió forint juthat (a minőség-ellenőrzési összegeket pedig az FVM-hez tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal használja fel). A marketingkeret 50 százaléka regionális alapba kerül, amelyet a 22 borvidék helyben költhet el. A források másik fele nemzeti kasszát képez, amely 70 százalékban belföldi, 30 százalékban külpiaci programokat finanszíroz majd. Az idén többek között prioritást kap a hazai piackutatás és a magyar borok többnyelvű közösségi weboldalának elkészítése – tette hozzá az ügyvezető igazgató.


A tizenhárom szakmai szervezet által létrehozott MB taggyűlése januárban már elfogadta az éves keretprogramot és a pénzek felhasználásáról szóló idei akciótervet – közölte Nemes Richárd. A közelmúltban pedig megalakult egy bormarketing-bizottság (bb) is, amely az agrárminiszternek ad majd szakmai tanácsokat. A testületbe hat főt az MB, egyet az FVM delegált. A bizottság dolgozza ki a szükséges pályázati felhívásokat és a közbeszerzési tendereket, amelyeket azonban ténylegesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) Kht., illetve a jogutódja ír majd ki. (Mint ismert, az AMC Kht. a közeljövőben végelszámolással megszűnik, helyette költségvetési intézmény jön létre az agrártárcán belül.) Ugyanakkor a beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a bb rangsorolhatja és tehet támogatási javaslatokat az agrárminiszternek, aki ennek alapján dönt majd a kifizetésekről.

A marketingforrásoknak nem feltétlenül a mennyiségi, hanem inkább a minőségi boreladásokat kell bővíteniük – vélte Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Hozzátette: a 700 ezer hektoliteres éves export és az évi 30 literes egy főre eső hazai fogyasztás szinten tartása a cél, de eközben növelni kell az eladott borok értékét. Ehhez itthon a kulturált, egészséges fogyasztás népszerűsítésére van szükség, külföldön (elsősorban a fő piacnak számító uniós országokban) pedig el kell érni, hogy a magyar borok magasabb értékkategóriába kerüljenek az áruházi polcokon.

A magyar borok legnagyobb vásárlópiacának számító Nagy-Britanniában palackonként 3 font alatti borok számítanak olcsónak, a 3–5 font közöttiek a középkategóriásak, az 5 font felettiek pedig magas hozzáadott értéket képviselnek – magyarázta Kamocsay Ákos, az Hilltop Neszmély Borászati Zrt. főborásza, akit 1997-ben Nagy-Britanniában az Év Borásza címmel tüntettek ki. A hazai italok a brit polcokon egyelőre az alacsonyabb kategóriába tartoznak, mert nehéz a világ borászataival versenyezni – tette hozzá.

A fogyasztók fejében a magyar boroknak nincs akkora értéke, mint a francia, az ausztrál vagy a kaliforniai vidékekről származóknak, ezért bármennyire is szeretnék, képtelenség magasabb áron eladni azokat – fogalmazott a főborász. A hordós bor literjét tavaly 0,56 euróért, a palackosokat úgynevezett pinceáron – tehát közvetlenül a termelőtől – literenként 1,19 euróért értékesítették. Mindazonáltal a magyar italok minőségében semmivel sem maradnak el például az azonos osztályú francia boroktól. Az idén induló bormarketing a szakember reményei szerint növeli a hazai termékek imázsát a külpiacokon.

Vélemény Országos szinten közepes évjáratot tudhattak maguk mögött tavaly a hazai borászatok – közölte Horváth Csaba. Az ültetvényeket a tavaszi fagy és az aszály egyaránt károsította, több fajta viszont ennek ellenére is kiváló minőségű termést hozott. Az összes bortermés végül az átlagosnál kevesebb, 3,1 millió hektoliter lett. A szőlőfelvásárlási árak ugyanakkor átlagosan 25-30 százalékkal nőttek, és ez most boráremeléseket tehet szükségessé. A tényleges árváltozások főként attól függnek, hogy a kereskedelem milyen mértékben ismeri el a borászatok áremelési szándékait. A tavalyi csapadékmentes nyár miatt a korai érésű szőlőt idő előtt kellett leszüretelni, erre soha nem volt példa, a közepes és késői érésű szőlők viszont az augusztus végi csapadéknak köszönhetően jelentős mennyiségű termést hoztak – mondja Kamocsay Ákos. A Hilltop tavaly 50 ezer hektoliter bort forgalmazott, az idén a 2007-es jó termés miatt várhatóan az eladott mennyiség eléri a 60 ezer hektolitert. A mennyiség mellett a minőség is javult, ennek ellenére nem várható, hogy a külföldön alacsonyabb kategóriába tartozó magyar borokat jobb áron tudják értékesíteni. A tavalyi évjárat hosszú ideje az egyik legjobb volt – mondja Takler Ferenc, az elsősorban belföldi értékesítést végző szekszárdi Takler Pince Kft. ügyvezető igazgatója. Nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is a 2006-ost meghaladó borokat tudtak előállítani. Úgy véli, a 2007-es évjáratból többet vásárolnak majd a borkedvelők, hiszen az eddigiektől eltérően gyümölcsösebb, savdús italok készülnek. A növekvő keresletet mutatja, hogy a társaság a tervek szerint 2007-től 550 ezer üveg bort palackoz, ez 150 ezerrel haladja meg az előző évek teljesítményét.