Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta a borszektor reformjáról szóló saját szövegjavaslatát, amely számos lényeges ponton eltér az unió legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az eredeti indítványától.

A képviselők 494 igen, 115 nem és 84 tartózkodó vokssal támogatták az általuk módosított szöveget, amely ellenzi a 2014-es telepítési liberalizációt, továbbra is lehetővé tenné a cukor, illetve must hozzáadását, és öt helyett három évig hagyná érvényben a kivágást támogató rendszert. Az EP szerint nem csökkenhetnének a szerkezetátalakítási támogatások. A parlament növelné a promócióra szánt összegeket, továbbá szigorúbb szabályokat akar a borok elnevezésével és címkézésével kapcsolatban.

Az EP úgynevezett konzultációs eljárásban szavazott a tervezetről, ami azt jelenti, hogy véleményét ki kell kérni, de nem kötelező figyelembe venni. A végső döntés az uniós agrárminiszterek kezében van, akik december 17-19-én üléseznek.

A parlament ellenzi az Európai Bizottság tervét, hogy 2014. január 1-jéig teljesen liberalizálják a szőlőtelepítési jogokat az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében. A jelentéstevő magyarázata szerint "e területek esetében a liberalizálásnak végzetes hatása lehet, mivel tönkre tehetné Európa borászati örökségét: semmivé lehet a minőségi borok termelői által végrehajtott beruházások gazdasági értéke, elveszhet a minőségi borok ellenőrzésének képessége, azzal a következménnyel, hogy sérül a területi márkanevek imázsa, és leértékelődik maga a termék is".

A képviselők a piaci dinamizmus növelése érdekében megkönnyítenék viszont a telepítési jogok közösségi szintű forgalmát. A parlament beletenné a jogszabályba azt is, hogy bizonyos feltételek mellett "az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon/régión belüli másik gazdaságra".

A képviselők támogatták a jelentéstevő véleményét, amely szerint az Európai Bizottság által javasolt öt év helyett három évig legyen érvényben a szőlőkivágásra igénybe vehető uniós támogatások rendszere, és az utolsó két évre tervezett összegeket is tegyék elérhetővé ez alatt.

Az EP nem támogatta az Európai Bizottság tervét, hogy tiltsák be a borok alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő fokozását, és elutasították a must hozzáöntésével készült borászati termékek támogatásának beszüntetésére irányuló javaslatot is.

A parlamenti szöveg szerint a szerkezetátalakítási támogatásra a tagállamok számára megállapított összeg - ide nem értve a promóciós intézkedéseket - "nem lehet kevesebb, mint az adott állam számára 2008-ban szerkezetátalakításra biztosított összeg".

A képviselők a nemzeti költségvetési borítékok rendszeréből továbbra is lehetővé tennék az emberi fogyasztásra szánt alkohol lepárlásának támogatását. A mostani, eltörlésre ítélt általános lepárlási támogatás helyett a parlament azt javasolta, hogy a túltermelés megelőzése érdekében hozott intézkedések kárvallottjait egy - a szőlő-, illetve bortermelés csökkentésével arányos - kifizetéssel kompenzálják.

A szöveg szerint a nemzeti programokra elkülönített költségvetés tagállamok közötti elosztását a múltbeli arányokon, a telepített terület nagyságán és a múltbeli termelésen alapuló kritériumok szerint kell meghatározni.

A képviselők ellenzik, hogy az eredetileg a borszektorra szánt összegek egy részét átirányítsák a vidékfejlesztés támogatására.

A nemzetközi borpiacon az Európai Unió vezető szerepet játszik. A világ bortermelő területeinek 40 százalékával rendelkezik; több mint másfél millió gazdasága - 3,4 millió hektáron - a világtermelés 65 százalékát állítja elő. Az EU emellett a világfogyasztás 57 százalékával az első számú fogyasztó is, az összes kivitel 65 százalékát kitevő exportjával pedig szintén világelső.

1999 és 2006 között az uniós borok kivitele 10,8 millió hektoliterről 17,8 millióra nőtt, azaz 65 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban viszont a behozatal még jobban, 5,2 millióról 11,7 millió hektoliterre, azaz 125 százalékkal nőtt. Közben jelentősen átalakultak a borivási szokások is. Európában jelentősen csökken a borfogyasztás, különösen az asztali boroké. Eközben a minőségi borok iránti kereslet némiképp emelkedett, így a két fő kategória mára már nagyjából egyenlő arányt képvisel.