Az élelmiszeriparban főleg a sajt felületének kezelésére használják, amelyen viszonylag hosszú ideig megmarad úgy, hogy külsejének csak egészen keskeny rétegébe hatol be, ami által megvédi a sajtot a felületi penészektől, miközben a sajt ízét nem befolyásolja, illetve nincs fiziológiás vagy toxikus hatása sem. ( Az emberi szervezetben még elviselhető szint testtömeg-kilogrammonként 0,25 mg. ) A borászatban viszont nem használható, ugyanis nem szerepel az OIV által engedélyezett adalékok listáján.

A tudósítások arról szólnak, hogy a vonatkozó vizsgálatokat több országból (Egyesült Államok, Chile, Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország) származó, összesen 237 mintán végezték el, amelyek között 42 argentin bort is analizáltak és csak azokból mutatták ki, 8 esetében, ezt a szert. Argentin részről nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen borokról van szó, de európai lapok szerint Mendoza és Neuquén borvidékek néhány borászatának 2008-as és 2009-es vörösei az érintettek, illetve esetleges további vizsgálatok még más argentin boroknál is hasonló eredményre vezethetnek.

Argentínában a hír megjelenését követően az Országos Szőlészeti és Borászati Intézet (INV) vezetője úgy reagált, hogy az adalékanyag nem mérgező ugyan, de mielőbb el kell érni a probléma megszüntetését, hiszen használata az argentin előírások szerint sem engedélyezett. Az intézeti szakemberek rámutattak továbbá, hogy a német hatóságok által használt műszerek sokkal nagyobb pontossággal mérnek, mint a sajátjaik, ezért sürgősen új mérőeszközök beszerzésére van szükség, ami azóta meg is történt. Egyébként ezeket Németországban is most cserélték: a korábbiak milliónyi, az újak (High Performance Liquid Chromatography) már milliárdnyi pontossággal mérnek. A legújabb híradás szerint most Argentínában is próbaméréseket végeznek ugyanazokon a borokon, amelyre egy független intézetet (Élelmiszeripari Kutató és Műszaki Tanácsadó Központ –CIATI) kértek fel.

Borászati körökből arra hívják fel a figyelmet, hogy az argentin pincékben általános használatban van a NAT-3000 tisztítószer, amely ezt a hatóanyagot is tartalmazza és amelyet a csatornák, tartályok és tömlők fertőtlenítése mellett hordók átöblítésére is használnak. Szerintük a nem kellő alapossággal végzett hordómosásnak is lehet a következménye, ha a borban később kimutatható a natamicin jelenléte. Egy, a most kipattant ügyet jobban ismerő illetékes azt is mondta, hogy a nyolcból talán egy esetben lehetett szó a szer tudatos alkalmazásáról. Nevüket nem vállaló más szakértők viszont arról is beszélnek, hogy ez az adalékanyag jó stabilizátor és alkalmazása „sokkal olcsóbb, mint a szűrés és a hőkezelés”.

A témát alaposan körüljáró egyik argentin sajtócikkben többek között az olvasható még, hogy egyes vélemények szerint az ügy mögött bizonyos konspirációs kereskedelmi vagy műszergyártó cégek közötti vélt rivalizálás is meghúzódhat. (Az argentin szakmai szervezet közleménye is utal arra, hogy a natamicin mérése a borokban eddig sem Németországban, sem Argentínában nem volt bevett gyakorlat.) Mások az argentin exportot sújtó nem vám jellegű akadályról ejtenek szót, amit német részről természetesen cáfolnak, valamint arra is rámutatnak, hogy az ügyben eddig törvényi kötelezettségeiknek megfelelően, de a lehető legdiszkrétebben jártak el.

A nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság ellenére Argentína azon bortermelő országok egyike, amely a kedvezőtlen hatások ellenére tavaly 9%-kal növelni tudta exportját. Ebből mintegy 7 millió dollárnyi értéket képvisel a németországi kivitel, amely összeg viszont annak importjában 2008-ban csak 0,57%-os részesedést jelentett.(Argentina szőlőterületeinek nagysága 226,5 ezer hektár, amelynek terméséből tavaly 10,7 millió hl bort állítottak elő és annak közel 30%-át exportálták.)