Hiszen Vince környékén (éppen a hét elején) olvadt fel a jég, s csordultak az ereszek. A hetekig tartó mínuszokról +10-11 Celsius-fokig ugrott fel a hőmérő higanyszála. Így aztán a dél-dunántúli borvidéket – a Pannon Borrégiót – eleddig nem érte olyan brutális hideg, ami károsíthatta volna az ültetvényeket. Ehhez az kéne, hogy a fagyérzékeny fajtáknál (oportó, sauvignon blanc, kadarka, ezerjó, rizlingszilváni stb.) tartósan legalább –18 Celsius-fokra hűljön le a levegő. Bizonyíték a mondandóra, hogy a napokban az intézetben megvizsgálták a rügyeket, s egyelőre semmiféle károsodást nem tapasztaltak a szakemberek. Tehát ha ezen múlna a mennyiség, igen jók a kilátások. De a tél még nem múlt el.

Miről is szól a Vince-nap? A tájegységenként eltérő hagyományban – a kötelező mulatozáson felül – van néhány közös vonás: mindenütt az adott nap időjárásából és a mulatozás végén metszett Vince-vesszők állapotából jósolják a szüret gazdagságát, majd a szőlővesszőket öblös szájú üvegbe téve várják, hogy azok kihajtanak-e. Nos, Tiffán Ede híres villányi borász kérésünkre a hagyomány magyarázatát is elmondta. E szerint január közepéig a szőlővessző mélynyugalmi állapotban van, hiába vágna az ember belőle, gyökeret nem eresztene. Ám Vince-nap után megváltozik ez a fenológiai állapot, a szőlővessző úgymond „kényszernyugalmi” állapotba kerül, a vízben kihajt, egy hirtelen és váratlan felmelegedés megindíthatja benne a keringést, s már valóban nem olyan ellenálló a fagynak, mint Vince-nap előtt. Így aztán mától ugyancsak imádkozhatunk. Hiszen még jöhet erős fagy bőven.

Persze ha a fohászoknál tartunk, ne feledkezzünk meg a tényekről, a tavalyi szüretről sem. Dr. Kozma Pál szerint akik jól kézben tudták tartani a növényvédelmet, azoknak jó bort adott a 2008-as évjárat. Már kimondhatjuk, hogy nem egyszerűen emlékezetes, hanem nagy borok születtek tavaly, különösen a kései érésű, testes vörösborokra gondolunk.