Jöhetnek új trendek, fajták és feltörekvő boros nemzetek, egy biztos: nem úszhatják meg, hogy felkerüljenek Johnson és Robinson bortérképére.

Mire jó egy ilyen boratlasz?
Egyrészt megnézhetjük benne, hogy hazánk például hány oldalt kapott a kötetben és miként szerepel benne, vagy azt, mi ragadta meg a világ ültetvényeit és pincészeteit járó párost nálunk. Összehasonlíthatjuk például, hogy nyugati szomszédunk, Ausztria hol tart Magyarországhoz képest a szőlőtermesztésben, borkészítésben vagy akár a marketingben.

Olyan összehasonlító táblázatokat és adatokat is tartalmaz a kiadvány, amiből például kiderül, hogy mennyi bor készül a világban, melyek a meghatározó fajták és az ezekből készült bortípusok.

Attól függően, hogy mennyire ismert és mekkora területen helyezkedik el az adott borvidék, különböző részletességű térképeket találunk a világ borrégióinak bemutatásához. A két szerző kronológiai sorrendben írja le a szőlőtermesztés és a borkészítés történetét az ókortól kezdve egészen napjainkig. Érdekes szeleteket kaphatunk az emberiség szinte egész földi létét elkísérő borról, s ezáltal az emberről és a kultúráról is.

Szinte minden olyan információt tartalmaz az enciklopédikus kiadvány, amely közelebb viheti az olvasót a bor filozófiájához. Megismerhetjük belőle a fajták, az időjárás, a talaj és az emberi munka egyenkénti és összegző hatását a borra. Megtudhatjuk, hogyan vált egy magyar ember a kaliforniai szőlőtermesztés egyik kulcsfigurájává, de arra is fény derül, hogy mi a különbség a tradicionális európai és az évszádos hagyományok nélküli újvilági borkészítés között.

Mindezek mellett még azért is különleges A világ boratlasza, mert nemcsak a szakmának lehet segítségére, hanem minden olyan olvasót rabul ejthet, aki érdeklődik a bor, a kultúra vagy a történelem iránt a bor lencséjén keresztül.