A tavalyinál lényegesen olcsóbban tudják csak idén értékesíteni a bornakvalót, így a meggy- és az almatermelők után a szőlőtermesztők is számolgatják, mennyi az annyi.

Nem marad a tőkén a szőlő, előbb-utóbb minden kilónak akad majd gazdája, mondják a termelők, csak nem mindegy, mennyiért! Sokan már annak is örülhetnek, ha a művelési költséget fedezi a bevétel.

- Az idei év bebizonyította, hogy szőlőtermesztésben nem lehet hosszú távon gondolkodni. Belátható időn belül ültetvény nélkül maradhatnak a borászati üzemek, amennyiben továbbra is ezt a stratégiát választják. Nem lesz olyan termelő, aki ilyen kiszámíthatatlan piacra és ilyen kiszolgáltatott helyzetre ültetvényt telepít – összegezte véleményét Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Szerinte a jelenlegi árcsökkentésnek csak részben oka a piaci helyzet, jelentős hányada nem indokolt. Miután több millió forintot fizet az unió azért, hogy kivágják az ültetvényeket, egy ilyen év hatására még többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.

A 3200 hektáros boglári borvidéken sokaknak egyetlen bevételi forrása a szőlőből származó bevétel.

Nagy gond a szőlőtermesztők számára, hogy 2008-ban 20 százalékkal emelkedett a művelés költsége, de a tavalyinál lényegesen kevesebbet kínálnak a felvásárlók a gyümölcsért. Jég, lisztharmat is sújtotta az ültetvényeket, ennek ellenére átlagosan 110 mázsa szőlő termett hektáronként, több mint az elmúlt évben. Akiknek szerződésük van a szőlő felvásárlására, azok 30 százalékkal kevesebb bevételre számítanak. Aki nem szerződött, az még plusz 10-20 százalékos bevételtől esik el.

Minden fehér szőlőt felvásárolnak. Kék szőlőt viszont az újonnan érkező termelőktől nem vesznek. Akik az elmúlt három-öt évben Boglárra hozták a szőlőt, azokét most is átveszi a Törley Kft. – mondta Happ István, a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (BB) vezérigazgatója. A cég 2002-ben kötött tízéves szerződést a gazdákkal. Rögzítették: a mindenkori védőár nem lehet kevesebb az előző évi 90 százalékánál.

A tavalyi alacsonyabb terméshez viszonylag magasabb felvásárlási ár párosult, ezért idén minden fajtánál 10 százalékkal olcsóbban veszik meg a szerződött szőlőt, akik nem kötöttek szerződést, azoknak 10-20 százalékkal kevesebbet fizetnek, jegyezte meg a vezérigazgató. 16 ezer tonnát becsültek, de várhatóan 19 ezer tonnát vásárolnak fel. Úgy véli: jónak mondhatók az áraik, ezeknél kevés felvásárló ad többet. A szerződött gazdák valamennyi szőlőfajtánál 12 százalékos garantált kompenzációs felárat is kapnak.

Buzássy László lellei hegybíró szerint egy hektár művelésére csaknem 650 ezer forintot költ a termelő, ha 65 forintos átlagáron veszik meg a szőlője kilóját, akkor is csak a ráfordítás térül meg. Pálfi László boglári hegybíró szerint az idei a kínálat éve. Azonban a külföldi áruval szemben kellő képviseletet kell kapnia a jó minőségű hazai terméknek.

Jó termésről, és nem túltermelésről van szó a hegybírók szerint, ami nem indokolja a jelentős áresést. Az sem tesz jót a hazai bornak, hogy gyenge olasz borok kerülnek az országba 80-85 forintos literenként áron. Úgy látják: az eladott hazai borokból befolyó literenkénti nyolc forintból az importált borokat is ellenőrizniük kellene a hatóságoknak, így kivédhető lenne, hogy kétes minőségűnek tűnő borok tönkretegyék a hazai borászatot és szőlőtermesztést.