„Az első leírt magyar szó a bor! Meglepő módon a kínaiak írták le először !A kínai krónikák megemlítik ,hogy a hunok és lovas kultúrájú utódaik nagy tiszteletben tartották Bor Tengri hegyét, ahol áldozatokat mutattak be Bor Tengrinek ,az Újjászületés Istenének (jean –Paul Roux:La religion des turcs et des Mongoles ,Pajot, Paris ,1982.)”(Cej-Bert Róbert Gyula Hungarikum borgasztronómia).

Ennyit az ősi hagyatékról, jelenlegi helyzetünk a következő: Az idei évben Mátraalján méltánytalanul alacsony szőlőfelvásárlási árak lettek kialakítva – zömében 28-40 Ft/kg -, mely a művelés önköltségét sem fedezik. Szakemberként nézve ez érthetetlen, hiszen értesüléseink szerint sem hazánkban, sem az EU más országaiban nincs nagy termés, illetve az évszázad évjárataként emlegetik a 2009-es szüretet. Félő, hogy e neves történelmi borvidékünkön bizonyos fajta szőlők a tőkén maradnak, mivel sok esetben a kis termés alacsony átvételi áron számolva még a szüret költségét sem fedezi. (Így keletkezik a sok olcsó, eladó szőlőterület!)

Illetékes hatóságok a szüretet eljárásaikkal nem könnyítik meg: Reggel a szőlősgazda köteles táblázatban rögzíteni a segítő családtagok, rokonok, napszámosok adatait, majd munkakezdés előtt drótpostán, e-mailben köteles elküldeni a munkaügyi ellenőröknek. Ha ez elmarad, súlyos pénzbüntetéssel büntetik!

A közteherjegyeket - bélyegeket - az alkalmi munkavállalói kiskönyvbe gazda köteles munkakezdés előtt beragasztani és aláírni. Ez követően, ha a „megélhetési bűnözők” még nem előzték meg a szürettel, akkor leszedik a szőlőt, és ha a gyümölcs-felvásárlóban van fizetési hajlandóság, akkor jövő év júniusig több részletben, talán megkapja az ellenértéket. Csődeljárás esetén pedig semmit. Példátlan hatósági bánásmód az Unión belül, amit velünk kiszolgáltatott magyar gazdákkal művelnek. Mindemellett a következő évi termés érdekében - szőlőmetszéstől a szüretig - minden költséget finanszírozni kell a szőlősgazdának. Ez egy olyan folyamat része, ami következményeként évről – évre csökken a gazdák finanszírozási lehetősége, kondíciói, továbbá csökken a történelmi borvidék szőlőterületeinek nagysága.

Igaz, agrártársadalmunk túlélt már nehéz helyzeteket is, mint pl. családi gazdaságok felszámolását 1950-es években, de az, amit ma a magyar földtulajdon ellen és magyar gazdákkal tesznek példátlan. Kiút keresésünk egyik reménycsillaga Ön Tisztelt Krisztina képviselőasszony. Kérjük, emelje fel szavát a hazai szőlő-bortermelő gazdák érdekében. Nekünk már nincs kihez fordulnunk.

Gyöngyöspata, 2009-09-28

Nagy tisztelettel:
Juhász János Oszkár
Gyöngyöspata, hegyközségi elnök