Elsősorban az egyre nehezebben toborozható és drágább munkaerő miatt terjed a megyében is a gépi szőlőbetakarítás.

A héten Kölesd határában vehettünk szemügyre egy önjáró szőlőkombájnt, amely többek között a bócsai Weinhaus Kft. szőlőjét szüretelte. Kindl József, a társaság ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: nagyobbrészt a kényszer miatt vesznek igénybe ilyen szolgáltatást. A nagy élőmunka igényű szőlőszürethez ugyanis egyre drágábban és egyre nehezebben lehet munkaerőt találni. Ráadásul az alkalmi foglalkoztatás igen bonyolult, sok adminisztrációval jár. A cég alapvetően emiatt szedeti szőlőinek egy részét kombájnnal.

A gépi betakarítást Tolna megyei borászatok is alkalmazzák. A bonyhádi Danubiana Bt. vezetője, Schmidt Győző egy számítással támasztotta alá ennek indokoltságát. Egy szüreti munkás legalább napi 4 ezer forintjába kerül az alkalmazónak. Száz mázsa szőlő leszüreteléséhez 25 dolgozó kell, ennek a költsége 100 ezer forint. A kombájnnal egy hektár, azaz nagyjából száz mázsa szőlőt pedig 65 ezer forintért le lehet szüretelni. További előny, hogy nincs szükség ládákra, azok szállítására sem. A kombájn pedig hidegebb, esős időben is képes dolgozni, akkor, amikor a szüretelőknek ez már nagy megterhelést jelent.

Nincs különösebb feltétele a gépi szüretnek

A gépi betakarításhoz nem szükséges különleges támrendszer. Annyi az elvárás, hogy az oszlopok azonos magasságúak legyenek, a karók egyenesen álljanak. A szőlőkombájn ugyanis lényegében úgy működik, hogy a magas építésű gép a kerekei közé „kapja" a szőlősort, lerázza a tőkéről és tartályba gyűjti a szőlőszemeket. A betakarítási veszteség több tényezőtől függ. Főként a hagyományos támrendszer szélesebb faoszlopai után közvetlenül hagyhat el a gép fürtöket, de ez a probléma a modern fémtámrendszer esetén nem jellemző. Schmidt Győző szerint éretlen szőlők esetében lehet nagyobb veszteség, de ez is arra ösztönzi a gazdát, hogy optimális érettségi állapotban szüreteljen.