A járulékból 2008-ban 1,2 milliárd forint folyt be, aminek a 60 százaléka szolgálja a bormarketinget – mondta az MTI-nek a HNT főtitkára. Hozzátette: vita folyik arról, hogy a közösségi marketing a külpiacokon is jobban jelenjen meg. Ebben az esetben viszont az ott értékesített borok után is kellene járulékot fizetni – jegyezte meg.

Horváth Csaba a pénz felhasználásával kapcsolatban kitért arra, hogy a HNT kívánatosabbnak tartaná, ha egy szakmaközi szervezet gazdálkodna a bormarketing-kerettel, erre ugyanis lehetőséget ad az európai jog, s már kezdeményezték a szervezet megalakítását. A főtitkár előadásában szólt arról, hogy a mai napig nem sikerült elérni, hogy a Mezőgazdaság Szakigazgatási Hivatal és a VPOP összehangoltan lépjen fel a Magyarországra behozott borok ellenőrzésében. Utalt arra, hogy 2007-ben 439 ezer hektoliter bor érkezett Olaszországból, amelynek egy részét magyar borként hozták forgalomba.

A hatósági ellenőrzés kapcsán úgy vélte, hogy az Európai Unió igyekszik az általános élelmiszerlánc felügyeleti szabályozásába vonni a borászatot. A jövőben fel kellene például tüntetni a boros címkéken a kéntartalmat, a fehérje típusú derítőszerek használatát, holott ez utóbbi nem mutatható ki a borban – mondta Horváth Csaba. További problémaként említette, hogy a magyar szőlőültetvények húsz százaléka a termőhelykataszteren kívül fekszik, augusztus 1-től, a borpiaci év kezdetétől pedig az itt termett szőlő nem minősül forgalomképesnek.

Az európai borpiaci reform kapcsán felhívta a figyelmet, hogy olyan megnevezéseket, amelyeknek nincs piaci szerepe, nem érdemes védetté tenni, ennek fenntartása, ellenőrzése ugyanis komoly költséggel jár. A reform keretében 2011-től a jelenlegi négy kategóriát három váltja fel. A védett, a minőségi, a táj- és az asztali borokat oltalom alatt álló eredet megjelölésű, oltalom alatt álló földrajzi megjelölésű és földrajzi megjelölés nélküli kategóriába kell sorolni.