„A fagy sújtotta borászatokat van miért sajnálni, de ha az év hátralevő része jól alakul, a fogyasztó alig fog észrevenni valamit” – állítja Kathona Krisztián, a Borháló borkereskedés beszerzési igazgatója.

Naptár szerint ezen a héten érkezik el a fagyosszentek, de a szőlőkben, gyümölcsösökben gazdálkodók már a pusztítás mértékét számolgatják, miután április 27–28-án hideghullám vonult át az országon. A lapok 10-től 100 százalékig terjedő szőlőfagykárról cikkeznek, de kevesen tudják, hogy ez valójában mit is jelent. „A fagy furcsa szerzet, sokféleképpen tud lecsapni. Van, ahol a tőkék alja fagy el, de nagy területen, másutt egy sávban, néha soronként éri fagy a növényeket, miközben a szomszédos sorokban alig esik kár. Éppen ezért a kár százalékos becslése sem egyértelmű” – mondja Kathona Krisztián.

Az április végi fagy ezúttal meglehetősen sporadisztikusan jelentkezett: a legtöbb kár a Nyugat-Dunántúlon érte az ültetvényeket, de károkról érkezett jelentés Somogyból és az Alföldről is, kisebb fagyok pedig a Mátraalján is előfordultak.

„A Győrújbaráton mért mínusz 6 fokos hideg ellen nincs védelem, a tavaszi fagy különben sem válogat – mondja Babarczi Zsuzsa, a Pannonhalmi borvidéken található Babarczi Szőlőbirtok borásza. – A téli fagykárral szemben lehet fagytűrő fajtákat telepíteni a fagyzugokba, de tavasszal minden azon múlik, milyen állapotban éri a hideg a szőlőt. Most éppen a legrosszabban: a természet két héttel a szokásos előtt járt, így a fagy pont a fiatal hajtásokat találta meg.”

A pannonhalmi borász különösen nehéz helyzetben van, mert nagyrészt reduktív technológiával dolgozik, így nincs lehetősége rá, hogy a korábbi évek termésével maradjon jelen a piacon a következő évben – tavalyi borait idén ki kell pörgetnie. Fahordós technológia esetében vagy vörösboroknál létezhet olyan tartalékolási stratégia, amivel a borász megúszhatja a piacvesztést, de a reduktív technológiával dolgozóknak erre tárolókapacitásuk sincs.

Elvileg segíthetne a károk mérséklésében és a megszokott fajták piacon tartásában a szőlővásárlás is, de a Babarczi Szőlőbirtok nem tervez ezzel. „Inkább kevesebb bort készítünk – mondja a borász, aki kicsit még reménykedik a természet gyógyító erejében is. – Még előfordulhat, hogy az elfagyott szőlő magához tér, új hajtásokat hoz. Az már biztos, hogy olyan termésünk nem lesz, amire akár csak egy átlagos évet alapozni lehetne” – mondja Babarczi Zsuzsa.

Az épen maradó szőlőrészek persze ugyanúgy teremhetnek, mintha semmi sem történt volna, tehát ha egy tőke alja elfagy is, a teteje még hozhat szép termést, hívja fel a figyelmet a Borháló beszerzési igazgatója. „Mondták többen is szakmában, hogy sok helyütt megtörtént a természetes terméskorlátozás. Ez persze pontatlan: terméskorlátozásnak azt nevezzük, amikor a már meglevő fürtök közül a borász válogatja ki és hagyja meg a legígéretesebbeket. A fagy sajnos nem válogat ilyen jól” – mondja Kathona, aki szerint a részleges fagykár által sújtott területeken kisebb marad a borász mozgástere, és ez kockázatot jelent az év hátralevő részében. Ha viszont a továbbiakban jól alakulnak a dolgok, remek borok is születhetnek akár a fagy sújtotta területeken is, bár a szokásosnál kisebb mennyiségben.

„A mennyiséget illetően nem az a kérdés, hogy most mekkora volt a fagy, hanem hogy mekkora lesz a fagykár, a jégkár, az aszály vagy éppen egy esős augusztus miatti terméskiesés” – mondja Kathona Krisztián. Ilyen károk jószerivel minden évben vannak, csak nem mindig ilyen látványosak, és nem mindig koncentrálódnak ennyire pusztító jelleggel egy-egy területre. Az Alföldön tavaly valószínűleg nagyobb gondot okozott a fagy, mint idén, de végül sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem lett probléma. „A nagy fagykárt elszenvedő borászokat sajnáljuk, és nagyon bánnánk, ha a fagy miatt kimaradna néhány kedvenc tételünk a Borhálóból, de ha szüretig minden rendben lesz, jövőre is lesz mit innunk” – árnyalja a képet a Borháló igazgatója.