Klímaviszonyai a régión belül is kedvezőek, magasabb a napsütéses órák száma. Ugyanakkor országos viszonylatban is elmondható, hogy mind a napfénytartam, mind a napsugárzás havi és évi tekintetében a Hajós-Bajai borvidéken a legmagasabb. Magyarország szőlőtermő tájain a napfénytartam évi összege 1800-2070 óta, itt azonban 2076 óra. A szőlő fényigényét tekintve így ez a borvidék a vörösbor termelésére is kiválóan alkalmas. Földrajzi szempontból azért is kedvező az elhelyezkedése, mert a hirtelen lehulló nagyobb mennyiségű csapadék nem folyik el a területről, így a vízigényesebb, kiváló minőségű fehér borszőlő fajták is megteremnek itt. A termőtáj és az éghajlat mellett még kedvező hatással van a szőlőnövényre a tengerszint feletti magasság is. A Hajós-Bajai borvidék átlagban 30-40 méterrel magasabban fekszik mint a környező vidékek, de például a Kék-hegy, ami Baja mellett található, 161 m magas. Ez megmutatkozik a tavaszi fagyoknál, amikor a nem messze lévő Kiskunsági szőlőültetvény lefagy, a Baja és Hajós környéki szőlők viszont épek, egészségesek maradnak. Ezek összegében a Hajós-Bajai borvidék méltán híres a bársonyos, lágy, tüzes vörösboráról és fehérboráról. A borvidék mai arculata az 1700-as évek közepétől a svábok betelepítésével alakult ki. Magasabb szőlőtermesztési és borászati kultúrát hoztak magukkal, pincéket építettek, így jött létre az egész világon is egyedülálló, ezernél is több pincéből álló hajósi pincefalu, ami a leghosszabb Európában. Maga a présház mintegy 40 négyzetméter, alatta pedig 8-15 négyzetméteres a pince. A XVI-XVII. században itt is megjelent a balkáni eredetű vörösborkultúra, elterjedt a kadarka fajta. 

A hagyományos alföldi fajták mellett már a számottevő chardonnay, a rajnai rizling, a cserszegi fűszeres illetve a kékfrankos, a zweigelt, a kékoportó, a cabernet sauvignon és kadarka terület is. A hajósi vörösborok gyakran még a legjobb hegyvidéki vörösborokkal is felveszik a versenyt. Az elmúlt században itt termelték az ország legfűszeresebb hazai borait. Jelentős volt ezért az olaszrizling, a kövidinka, a sárfehér szőlőkből készített borok. A borvidék 1990-ben, az Alföldi borvidék egy részéből alakult ki. Mivel a vaskúti szőlőtermelés az 1990-es évek közepére jelentősen visszaesett, napjainkban már alig van kiterjedt szőlőültetvénye, ezért a Hegyközségi Tanács 1996-ban kéréssel fordult a Földművelésügyi Miniszterhez, hogy változtassa meg a borvidék nevét, mely a jóváhagyást követően 1997-től már Hajós-Bajai borvidék néven szerepel. Ezzel tulajdonképpen kettős célt akartak elérni. Egyrészt a terület ismertségét is akarták erősíteni, mivel Baja város, mint a környék kulturális, kereskedelmi és oktatási központja, mindenki által ismert. Másrészt jelentős ültetvények vannak Baján, a bajai borok pedig mindig híresek voltak. Ezzel a törekvéssel Baját, mint várost is szeretnék olyan rangra emelni, amelyet méltán megérdemel – olvasható a borvidék honlapján. A borvidéken nincsenek gazdag befektetők, sokan a nulláról kezdték a szőlőtermesztést, ugyanakkor Hajóson mindenki rendelkezik saját pincével. Az egyik legismertebb közülük a Sziegl Balázs és felesége, Petra által fémjelzett Sziegl pince. Sziegl Balázs a nagyapjától kapott pár sor szőlővel kezdte a művelést, ami 2012-ben saját pincével bővült, mára pedig a birtok öt hektárosra nőtt. A házaspár eleinte más-más borászatnál dolgozott, közben azonban saját birtokukat is bővítgették. Hamar rájöttek arra, hogy a szőlészet-borászat nem csak egy szakma, hanem hivatás, életvitel. Arra törekednek, hogy a lehető legtermészetesebben műveljék a területeket, minimális permetezéssel. A pincében is a lehető legjobb alapanyagból, a legkevesebb beavatkozással készítik boraikat. Szigorú terméskorlátozás, gondos válogatás, és hosszú héjon áztatás után a pincébe került termést hagyományos fakosaras préssel préselik, majd spontán erjesztik. Legtöbb boruk fahordókban érik és több esetben derítés és szűrés nélkül kerül a palackba. A pincészet legfontosabb fajtái a kékfrankos, a kadarka, az olaszrizling, a furmint, a hárslevelű, valamint a rajnai rizling.