Az egri esetben is milliós minőségvédelmi bírsággal „jutalmazták” az érintettet, mivel mesterséges édesítővel, szacharinnal „cukrozta” a borát, másfelől pedig szintetikus színezékkel igyekezett elérni a látványos hatást. Az ellenőrök 180 liter fehérbort és 150 liternyi vöröset találtak problémásnak.

Az arány alig változik

A nem megfelelő borok aránya évek óta változatlan, 2008-ban a borminősítők látókörébe került 51 megyei borból 55 százalék bukott meg a vizsgán. Szőke János az adatok alapján azt hangsúlyozta, hogy ezek a magas hibaszázalékok nem az összes hazai borokat és borászatokat minősítik, hanem csak a megvizsgált tételeket. Tavaly egyébként a 2300 hazai ellenőrzés 60 százalékában találtak valamilyen problémát. A korábbi esztendőkben ez az arány volt már jóval kedvezőbb is.

A hatósági kifogások mögött sokféle és eltérő súlyú hiányosság található. Bőséggel akadnak jelölési, címkézési hibák – például valótlan kereskedelmi megnevezés, hamis, nem a borvidéknek megfelelő származási hely feltüntetése, a kötelező előzetes minősítéstől elérő jelölés –, de a vizsgált borok beltartalmi értékeivel, összetevőivel sincs mindig minden rendben.

Nem mind egri, ami annak látszik

A legutóbbi akció során az egri mellett több mint fél tucat, főként kiskunsági borászatot talált vétkesnek a hatóság. A hamis borok közül akadt olyan, amelyik még közfogyasztásra alkalmatlan volt.

A borhamisítás mellett másik állandó probléma a feketekereskedelem. Becslések szerint a forgalomban lévő borok 30–40 százalékát itthon még mindig számla nélkül értékesítik. Ma a borok tizede kerül kereskedelembe egri borként, miközben az itt megtermelt bor az összterméknek csupán 7–8 százaléka. Ugyanakkor a Kunsági Borvidék az összbormennyiség közel 40 százalékát állítja elő, de az élelmiszer-kereskedelemben mindössze öt százalékkal van jelen.