A megnyitóból mindenki számára kiderült, hogy ez a rendezvény nemcsak itthon, de külföldön is egyedülálló, hiszen sehol nincs egy helyen ennyi hungaricum fajtából készült bor! Ezt követően kiemelkedő szakmai személyiségek tartottak előadást a magyar szőlőfajták termesztéséről és értékeiről. Elsőként dr. Hajdú Edit a Kadarka fajtáról beszélt, ami a DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza régió) szőlőfajtája is lett. Kecskeméten és Pécsen párhuzamosan végeznek szelekciót a szőlőből. Ezután ifj. dr. Kozma Pál következett, aki a Tokaj-hegyalján 90%-ban teret nyert szőlőfajtáról, a Furmintról adott elő. Szelekciójához Németh Márton szőlőnemesítő is hozzájárult, akire idén születésének 100. évfordulójára emlékeztek. dr. Májer Jánostól a badacsonyi Kéknyelűről tudhattuk meg, hogy az 1990-es években szinte teljesen kiszorult a termesztésből, de 2000 körül ismét teret nyert ezen a borvidéken. Marketing értékének kedvez, hogy Autochton fajta, csak itt található. Ez a fajta a Badacsonyi Borrend zászlósbora, és a rend egyik fő ünnepe a Kéknyelű virágzás. Magyarországon a legelterjedtebb fehérszőlő fajtáról, az Olasz Rizlingről dr. Kocsis Lászlótól hallhattunk előadást. Az 1990-es években a világon a 23. legnagyobb felületen termesztett fajtája volt, melyből akkor mi, közel 30%-kal részesedtünk. 2000-re szinte az ötödére csökkent a termesztő felülete.

14 órától neves hazai borászokat kértek fel előadásra. Az első felszólaló Frittmann János volt, akit 2007-es évben alföldi borászként az Év Bortermelőjének választottak. Az ő általa is termelt Ezerjó és a Cserszegi Fűszeres fajtáról tartott beszámolót. Ha Mór az Ezerjó városa, akkor Soltvadkert az Ezerjó fővárosa, mondta. A területen 10 év legjobb borát a Cserszegi Fűszeres és az Irsai Olivér szőlők adták. Jásdi István, csopaki borász úgy fogalmazott, hogy a Balaton-felvidék és az Olasz Rizling egymásra talált. Vesztergombi Csaba szekszárdi borász a borvidéken jellemző Kadarkáról, mint a leghisztisebb fajtáról beszélt. Mint elmondta, a bikavér szabályozásban is már kötelező jelleggel szerepel a Kadarka használata. A Franciaországból idelátogató vendégek is csak egy problémát találtak vele kapcsolatban, hogy nem francia fajta. Árvay János, Tokaj-hegyaljai borász a borvidék három fő fajtáráról a Furmintról, a Hárslevelűről és a Sárga Muskotályról mesélt. A program végén, de nem utolsó sorban Berezics Csaba zalai borásztól a Csókaszőlőről és a Kéknyelűről hallhattak az egybegyűltek.

Az előadások után a gondosan válogatott 60 különböző szőlőfajtából kiállított 100 bort lehetett kóstolni.

A bormustrán és az előadásokon kívül, a házban megtalálható volt egy dr. Bakonyi Károly emlékkiállítás, illetve kiegészítő programként a kiállítók sorában sajtkóstoló, pálinkasarok, vinoterápiás kezelésekkel foglalkozó szálloda, borvásár, szakkönyvek vásárlására is lehetőség nyílt.

A rendezvény záró eseménye volt a Hungarikum Borvacsora. A fogásokat Kalla Kálmán mesterszakács álmodta meg Frittmann, Jásdi, Vezstergombi, Árvay, Bussay és a Bezerics Pincészetek prémium boraira komponálva. Az estét a Vivat Bacchus énekegyüttes műsora színesítette.

A rendezvény példaértékű kezdeményezés, hogy ne csak a borászok munkáját, de a szőlészek és kutatók munkáját is megismerhessük! Emelem képzeletbeli poharam a szőlőnemesítőnkre dr. Bakonyi Károlyra!